10. Fejezet- A r�gi udvarl�

Teltek-m�ltak a napok. �jabb t�mad�s nem �rte az iskol�t. A knoflexet sikeresen �rtalmatlan�tott�k. Minden kezdett vissza�llni a r�gi ker�kv�g�sba. Remus maradt m�g egy p�r napot, hogy utaz�sa eredeti c�lj�nak is eleget tegyen, �s Lizyvel lehessen. Piton nem vallotta be mag�nak, de f�lt�keny volt r�, hisz Eliza majdnem az �sszes szabadidej�t vele t�lt�tte. Tudta, hogy Remus a l�ny keresztapja, m�gis legsz�vesebben megpofozta volna, amikor megl�tta a k�zel�ben.

Lizy keresztapj�val s�t�lt egy k�s� �szi alkonyaton a parkban. Az �g a narancs �s a v�r�s legk�l�nb�z�bb �rnyalataiban pomp�zott. A levelek nagy r�sze lehullt a f�r�l, sz�nyegk�nt ter�tve be a f�ldet. Az erd� teljesen csupasz f�i olyan �rz�st keltettek, mintha sz�mtalan, �gas-bogas sepr� lenne egym�s mellett.

- Milyen az �let Roxfortban tan�rn�k�nt? – �rdekl�d�tt Remus.

- Nagyon j�, �gy �rzem, itthon vagyok �s megtal�ltam �letem c�lj�t. Harryt is tan�thatom, ez kimondhatatlan boldogs�ggal t�lt el. A koll�g�im nagy r�sze is elfogadott az els� pillanatt�l, de… - hallgatott el hirtelen.

- Csak nem Perselus az, aki a kisebbik r�szt k�pviseli? – k�rdezte.

- Nem tudom eld�nteni gy�l�l-e vagy kedvel. Mindig m�sk�pp k�zeledik az emberhez. Az egyik pillanatban eg�sz kedves, a m�sikban meg… legsz�vesebben a pokolba k�v�nn�m – vallotta be a l�ny.

- Ez r� vall. Mindig olyan kisz�m�thatatlan, mint az id�j�r�s. Szerintem kedvel  T�ged – f�zte hozz� csendesen.

- Ezt mib�l gondolod? – kapta fel a fej�t Lizy. Nem akarta keresztapj�nak zavaros �rz�seit bevallani, m�gis k�rd�se ellentmondott eddigi �vatoss�g�nak.

- Ezt nem neh�z �szrevenni. �s ahogy l�tom a dolog cseppet sem viszonzatlan – vigyorodott el Remus. Elizabeth a f�le b�bj�ig elpirult.

- �n... �n csak… - nem tudta, mit mondjon zavar�ban.

- Semmi baj kisl�nyom. Ha b�rod Perselus k�l�nb�z� kirohan�sait, akkor �ld�som r�tok – mondta komolyan.

- N�ha nem k�nny� �t elviselni, ez igaz. M�skor viszont eg�sz j�l elbesz�lget�nk. �rdekes �s sokoldal� f�rfi, ezt meg kell hagyni. Csak rettent�en z�rk�zott – �llap�totta meg a l�ny.

- Erre meg van a komoly oka. Nem egy mindennapi eset, de ha megtal�lod a hozz� vezet� utat, nagyon boldogok lesztek – b�ztatta keresztapja.

- K�sz�n�m Neked Remus – suttogta Elizabeth �r�mmel telve.

- M�gis mit? – tettette a f�rfi az �rtetlens�get.

- Azt, hogy nem kezdesz el r�gt�n arr�l sz�nokolni, keressek egy fi�t a saj�t koroszt�lyomban, �s hogy Perselus milyen vesz�lyesen kisz�m�thatatlan – s�hajtotta a l�ny.

- Csillagom, el�g �rett vagy ahhoz, tudd ki az, aki Neked val�. M�g ha nem tetszene a v�laszt�sod, akkor sem sz�ln�k bele, ismerve a csal�di nyakass�godat. Viszont l�tom, Perselus mennyire megv�ltozott, mi�ta tan�rn�k�nt visszat�rt�l – magyar�zta.

- Megv�ltozott? Ugyan miben? – k�rdezte k�tkedve Eliza.

- Nem neh�z �szrevennem. Teljesen m�sk�pp viselkedik. Nem mondom, hogy b�rkinek felt�nne, �n viszont el�g r�g�ta ismerem. Pr�b�lja titkolni az �rzelmeit, de nem mindig siker�l. Amikor az udvaron a nyak�ba ugrott�l, teljesen zavarba j�tt… - folytatta, de Lizy k�zbev�gott.

- Zavarba? Pont �? – k�telkedett.

- Elhiheted, �gy volt. Amilyen vehemenci�val agg�dt�l �rte… - kacagott halkan.

- T�lz�sba vittem a dolgot, azt mondod? – idegeskedett.

- Nem, dehogyis. Azt tetted, amit b�rmelyik szerelmes n� – kacsintott huncutul.

- Szerelmes? Na de Remus… - visszakozott Lizy.

- Ne tagadd, ismerlek j�l. �m mint mondtam, ez nem baj. Rem�lem, egym�sra tal�ltok. Ezt komolyan mondom! – mosolyodott el keresztapja. Lizy nem sz�lt semmit, csak meg�lelte �t. �r�mmel t�lt�tte el, hogy Perselus kedveli, de k�tked�se sajnos t�retlen maradt. �s az is felvid�totta, hogy Remus meg�rti �t. Hagrid rosszall� szavait sokszor visszahallotta: ” �g�rd meg, hogy �vatos leszel vele!” Keresztapja ezzel szemben feln�ttk�nt kezelte, megb�zott benne. B�r az esz�vel nem akarta elhinni, a sz�v�vel �rezte a f�rfi igaz�t, amit kettej�kr�l mondott.

OOO

M�snap k�s� d�lut�n Elizabeth az �triumban egy ismer�s hangra lett figyelmes. Azt hitte, ez nem lehets�ges. A folyos�n ott �llt Lucius Malfoy a fi�val �s m�g egy fiatalemberrel, akit Lizy nem l�tott, mert h�ttal �llt neki. Legsz�vesebben elfutott volna, de Lucius m�r �szrevette �s gonoszan vigyorgott r�. Lizy m�rlegelte az es�lyeit. Vil�gos nappal van �s most nincsenek egyed�l, a di�kokt�l zajos a folyos�. Lek�zd�tte f�lelm�t �s m�g nagyobb undor�t, majd remeg� l�bakkal elindult a t�rsas�g fel�. Amikor oda�rt, el is felejtette Luciust, mert a harmadik szem�ly nem volt m�s, mint r�gi ismer�se: Jonathan Malfoy.

- J� Napot Miss Potter, �r�l�k, hogy l�tom - mondta Lucius olyan hangnemben, mintha a legjobb bar�tj�val tal�lkozott volna, nem pedig azzal a n�vel, akit p�r hete meg akart er�szakolni.

- Mr. Malfoy - biccentett a l�ny. T�bbre nem is lett volna k�pes.

- Lizy! Annyira �r�l�k, hogy �jra l�tlak - l�pett oda hozz� Jonathan �s meg�lelte.

- Szervusz John. �n is Neked - v�laszolt a l�ny, �m lelkesed�se kor�ntsem volt akkora, mint a fi��.

- Mikor Jonathan megtudta, hogy az iskol�ban van dolgom, nem siker�lt lebesz�lni, hogy j�jj�n velem - mosolygott cinikusan a f�rfi, �s rettent�en �lvezte, hogy mindkettej�ket siker�lt k�nos helyzetbe hoznia.

- Lucius, k�rlek…- pr�b�lta menteni a helyzetet.

- Fiam, tanuld meg egy f�rfinak nincs mit sz�gyellni az �rzelmein. Egyet�rt Miss Potter? - k�rdezte a legid�sebb Malfoy.

- Ha az �rzelmei komolyak akkor igen. De ez a f�rfiakn�l igen ritka, nemde Mr. Malfoy? - v�gott vissza Lizy.

- Gyere Draco, hagyjuk magukra a fiatalokat egy kicsit - mondta Lucius �s fi�val egy�tt elvonult.

- Lizy, t�nyleg nagyon �r�l�k, hogy l�tlak. Annyi mindent szeretn�k Neked mondani - kezdte John.

- Rendben. De ne itt. Menj�nk s�t�lni - sz�lt Lizy, mikor l�tta, hogy a folyos�n �ll� di�kok nagy r�sze �ket n�zi, mik�zben egym�s k�zt sutyorogtak.

- Ahogy akarod. Menj�nk a Tiltott Rengeteg fel� - felelte a fi�.

- Fel�, de ne oda. Nem szeretn�k a di�kjaimnak rossz p�ld�val el�l j�rni - mondta Lizy komolyan. John �szrevette a k�v�ncsiskod� di�kokat �s elvigyorodott.

- L�tom, m�g mindig nagy sikereid vannak, csak �gy, mint r�g – b�kolt n�mi g�nnyal a hangj�ban.

- Te pedig semmit nem v�ltozt�l. A r�gi Malfoy cinizmust m�g mindig nem n�tted ki! - felelte Lizy cs�p�sen.

- Nyugodj, meg k�rlek. Nem veszekedni j�ttem - szabadkozott a fi� k�ts�gbeesetten.

- Hanem mi�rt? - Lizy �rezte, hogy m�rges lett. - Az�rt hogy m�g egyszer j�l megal�zz, mint v�gz�s korunkban?

- Egy�ltal�n nem akartalak megal�zni! Csak…- nem tudta folytatni.

- Csak nem b�rt�l Magaddal, �s musz�j volt Annabell Richards �gy�ban kik�tni! – felelte szemreh�ny�an.

- Azt hiszem, el�gg� megb�nh�dtem a felel�tlens�gem�rt m�r akkor is. Mi lenne, ha elfelejten�nk az eg�szet, �s �jra kezden�nk? - k�rdezte a fi� rem�nyteljesen.

- Abban egyet�rtek, hogy felejts�k el. �n m�r el is felejtettem. Am�g meg nem jelent�l. Viszont ami az �jrakezd�st illeti, nem hiszem, hogy b�rmi j� s�lne ki bel�le. Megmondtam John, �n megpr�b�ltam tov�bbl�pni, �s siker�lt is. Keress valaki m�st, aki sokkal jobban elviseli a… szesz�lyeidet – v�laszolta higgadtan Elizabeth.

- Hidd el, megpr�b�ltam, de nem megy. Mindig Te j�rsz a fejemben. Nem kell m�s n�, csak Te, Elizabeth Potter - mondta, �s egy hirtelen mozdulattal odal�pett Eliz�hoz, �t�lelte, �s megcs�kolta. Lizy ell�kte mag�t�l.

- Mondd John, Te nem �rtesz a sz�p sz�b�l? – ki�ltotta m�rgesen. - M�g hogy �n vagyok az egyetlen n�! Mintha valami hasonl�t hallottam volna T�led azon az est�n is, amikor megcsalt�l! Ha szeretn�k, se tudn�k m�r Neked hinni! - folytatta. L�tszott a fi�n, most � lesz egyre indulatosabb.

- L�tom, a Potter b�szkes�gedet az�ta sem vetetted le, Elizabeth! Nehogy azt hidd, hogyha Dumbledore felvett, akkor m�r megk�zel�thetetlen lett�l. - morogta m�rgesen.

-� persze a f�rfi�i s�rtetts�ged most el�hozza az igazi Malfoy von�saidat. Most mi lesz? Megfenyegetsz jobban, vagy esetleg meg is �lsz? Ez tipikus Malfoy csal�dra jellemz� viselked�s. - a l�ny �rezte, hogy kezdi elvesz�teni a nyugalm�t.

- Honnan tudn�d, hogy milyen a Malfoy csal�dra jellemz� viselked�s? – okoskodott.

- Sajnos tudom, hidd el! – felelte Lizy.

- Az�rt, mert esetleg az unoka�cs�m rossz szemmel n�z R�d az �r�n, akkor m�r mindent tudsz a Malfoyokr�l? – gonoszkodott John tov�bb. Sz�v�lt�suk olyan hangerej�v� fokoz�dott, hogy mindenki hallhatta, mir�l besz�lnek.

Piton az egyik �vegh�zb�l l�pett ki, mikor meghallotta a veszeked�st. �pp megl�tta �ket, ahogy John megcs�kolja Lizyt. A f�rfi �gy �rezte egy pillanatig, mint ha k�st forgatn�nak a gyomr�ban. Be kellett ismernie, a l�ny nem k�z�mb�s neki, �s amit l�tott, el�gg� f�jdalmas. L�tni Elizabethet, egy m�sik f�rfit cs�kolni, azt hitte, r�gt�n odamegy �s felpofozza mindkett�j�ket. A k�vetkez� pillanatban Lizy ell�kte mag�t�l a fi�t, �s �jra veszekedtek tov�bb, m�g hangosabban, ha ez egy�ltal�n lehets�ges volt. Piton nem �rtette, mit jelentsen ez a kis k�zj�t�k kettej�k k�z�tt. �gy d�nt�tt odamegy, �s a v�g�re j�r a dolognak.

- Eln�z�st Miss Potter, hogy k�zbesz�lok, de ha lehets�ges, a mag�n�gyeit nem a kast�ly udvar�n nyilv�nosan kellene elint�znie, r�ad�sul olyan hanger�vel, hogy a holtakat is fel�breszti. – sz�lt Piton, �s fels�bbs�gteljesen v�gigm�rte mindkett�j�ket. Eliz�nak m�r csak ez hi�nyzott. Nem volt el�g John, most m�g Perselus is ide t�vedt, r�ad�sul a l�ny nem tudta mire v�lni a b�jital tan�r zavart tekintet�t.

- Nekem semmi mag�n�gyem nincs Jonathannal, �s, k�l�nben is, el�g t�vol vagyunk a kast�lyt�l ahhoz, hogy olyan hangosan besz�lj�nk, ahogy nek�nk tetszik. - jelentette ki Lizy.

- Mi az, hogy nincs mag�n�gyed velem, hogy mondhatsz ilyet kedvesem? – k�rdezte John olyan hangnemben, hogy b�rki azt hihette, a fi�nak van igaza. Elizabeth �rezte, haragja a tet�fok�ra h�gott. Elege lett a fi�b�l, �s ez tetteiben is megnyilv�nult. Akkora pofont kevert le szerencs�tlen Malfoynak, hogy csengett t�le a f�le. Piton b�rmennyire is szerette volna, nem tudta kit�r� �lvezet�t v�ka al� rejteni. G�nyos vigyor jelent meg a sz�ja sz�l�n.

- Azt hiszem egy�rtelm�en k�z�ltem Veled a helyzetet az el�bb Jonathan. Rem�lem, nem kell m�g egyszer – felelte Lizy m�rgesen. Nem akarta Piton el�tt megism�telni, amit az el�bb mondott volt udvarl�j�nak. John �gy �rezte, m�g soha senki nem al�zta meg ennyire. Revansot akart �s � is �t�sre emelte a kez�t, hogy visszapofozza Eliz�t. A l�ny �pp abban a pillanatban akart elindulni, �gy nem l�thatta, a fi� mire k�sz�l. Perselus viszont ann�l gyorsabb volt, fenyeget� tekintet�vel kettej�k k�z� �llt, �s m�g a leveg�ben megfogta Jonathan csukl�j�t.

- Mr. Malfoy, rem�lem nem gondolta komolyan, hogy meg akar �tni egy h�lgyet. Azt hittem egy ilyen kor� fiatalember m�r ismeri a kult�r�lt viselked�si form�kat – a b�jitaltan tan�ron l�tszott, most � a legidegesebb. Lizy visszafordult, s csak akkor j�tt r�, a fi� mit is akart val�j�ban.

- H�t ez sz�p. Van esetleg olyan f�rfi a csal�dotokban, aki m�g nem emelt kezet egy n�re? – k�rdezte szomor�an. Piton nem sz�lt semmit, �m olyan er�sen szor�totta a fi� csukl�j�t, hogy l�tszott John arc�n a f�jdalom.

- Persze, Elizabeth Potter, �s az � arroganci�ja. Tudod mit, jobb is lesz Nekem n�lk�led. Elv�gre csak egy Potter vagy. Nem is tudom mi�rt strap�ltam magam f�l�slegesen –gonoszkodott, azzal kir�ntotta kez�t Perselus szor�t�s�b�l, �s elindult Roxmorts fel�.

- Perselus, k�sz�n�m a seg�ts�get, b�r igaz�n nem kellett volna. Egyed�l is el tudtam volna int�zni. Nem kellett volna k�zbe avatkoznia –mondta Lizy.

- �n nem �gy v�lem. M�g �t perc �s az eg�sz Roxfort tudta volna, mir�l „t�rsalogtak” – felelte a f�rfi g�nyosan. Szeme vill�mokat sz�rt, ezt nem lehetett nem �szrevenni. – Mell�kesen megk�rdezn�m van m�g olyan f�rfi� a Malfoy csal�dban, akivel nem ismerkedett meg k�zelebbr�l? – g�nyol�dott tov�bb.

- Na j� el�g volt. �n megyek – sz�lt Lizy cs�ggedten, �s otthagyta az elk�pedt f�rfit. Elviharzott, nem is n�zett h�tra, pedig legsz�vesebben bevallotta volna, neki m�r csak az�rt sem kell ez a … Malfoy, mert �t szereti… a b�jitaltan tan�rt. Piton csak �llt, nem tudta a d�bbenett�l vagy a f�lt�kenys�gt�l nem tudott mit mondani a t�voz� l�nynak. Mindenesetre komolyan agg�dni kezdett Elizabeth�rt.

- Ez a l�ny egyre t�bb Malfoy-n�l h�zza ki a gyuf�t. El�bb- ut�bb valami bajba fog keveredni. De h�t mit is v�rhatn�nk egy Pottert�l –morfond�rozott, �m agg�d�sa j�val fel�lm�lta cinizmus�t, �s ez nagyon ideges�tette.

OOO

Lizy mikor fel�rt a szob�j�ba, leroskadt egy sz�kbe. �r�lt, hogy v�gre egyed�l lehet. �gy d�nt�tt, levelet �r apj�nak. Pergament, l�dtollat �s egy sz�p kir�lyk�k tint�s �veget vett el�. Majd elkezdte a levelet:

Dr�ga Apa!

Tudom, r�g�ta nem �rtam Neked, ne haragudj �rte, k�rlek. Remus itt volt p�r napra l�togat�ban, sokat besz�lgett�nk. Rem�lem j�l vagy, �s nem dolgozod Magad hal�lra. Lassan itt a Halloween, biztos j� kis �nneps�g lesz, mint di�kkoromban. N�ha m�g most is �gy �rzem, mintha itt tanuln�k, elgondolkodva s�t�lgatok a folyos�n, �s egyszer csak azon kapom magam, hogy j�n velem szemben egy n�lam alig p�r �vvel fiatalabb nebul�, �s azt mondja: „J� napot, tan�rn�!”. Ezt m�g mindig nem szoktam meg. A tan�t�s el�g j�l megy, a gyerekek gyorsan tanulnak. Harryvel gyakran besz�lget�nk. M�r nagyon k�v�ncsi R�d. Rem�lem, hamarosan tal�lkozunk.  Vigy�zz Magadra! L�gy j�!

Szeretettel �lel:

                          Elizabeth

Mikor v�gzett a lev�llel, egy pecs�t felt�r�s elleni b�b�jt bocs�tott r�, odak�t�tte baglya l�b�ra.

- K�rlek, l�gy �vatos Pog�csa. Soha nem lehet tudni mostans�g - mondta, �s ezzel �tj�ra eresztette madar�t. Majd lefek�dt az �gy�ra.

Azon gondolkodott, mennyi mindent nem �rt meg apj�nak. A b�jitaltan tan�rral val� zavaros kapcsolat�t, a S�t�t Nagy�r �jabb gonosz l�p�seit – b�r ezeket biztos � is tudta, mert j�ratta a var�zsl�k �js�gj�t, a Reggeli Pr�f�t�t, �gy sok dologr�l tudott, ami a var�zsl�k vil�g�ban t�rt�nt - Harryvel val� besz�lget�sei nagy r�sz�t. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy sz�rnysuhog�sokat hall az ablaka el�tt. Egy nagy, sz�rke bagoly k�rt bebocs�t�st. Lizy mikor kinyitotta az ablakot, az �llat engedelmesen lesz�llt a kez�re, majd leoldotta a levelet a l�b�r�l. Mikor sz�thajtotta a pergament ismer�s k�z�r�st pillantott meg. A lev�l �gy sz�lt:

Dr�ga Lizym!

Markkal �gy gondoltuk, megl�togatn�nk kar�csonyra, ha nincs ellene kifog�sod! Csak el�tte besz�lj Dumbledore-ral, hogy megengedi-e. Ron�knak ne sz�lj, legyen csak meglepet�s. Ne dolgozz t�l sokat. �s �vakodj a j� �reg Piton professzort�l. Sosem lehet tudni… .

Sok szeretettel �reg cimbor�d:

                                              Charley (�s persze Mark is)

Mik�zben elolvasta t�bbsz�r is elmosolyodott. „J� �reg Piton professzor”- ha a fi�k tudn�nak r�la, mi minden t�rt�nt az elm�lt p�r h�tben m�r biztos kiszek�lt�k volna a lelk�t is. Mindenesetre nagyon �r�lt a fi�k l�togat�s�nak. – �rdekes kar�csonynak n�z�nk el�be –kuncogott mag�ban.

OOO

Este Dumbledore irod�j�ban Minerv�val �s Perselussal besz�lgettek a labirintusban t�rt�ntekr�l egy tea mellett.

- Nem hinn�m, hogy az a knoflex ok n�lk�l lett volna a labirintusban – �rvelt Dumbledore. �pp arr�l folyt a vita, hogyan ker�lhetett oda. Az igazgat� �s Piton azon a v�lem�nyen voltak, hogy valaki k�ldte ezt a l�nyt, aki k�pes ir�ny�tani. A t�rsas�g m�sik r�sze szerint a knoflex mag�t�l j�tt ide.

- Mi sem azt gondoljuk Albus. Csak �pp nem hinn�m, hogy ezt a l�nyt lehet ir�ny�tani –v�laszolta Lizy.

- Minden �s mindenki ir�ny�that�, csak meg kell tal�lni a m�dj�t, sajnos – felelte az igazgat�.

     - Igen, de nagyon intelligensek �s furm�nyosak. A s�t�t m�gia legnehezebb �tkai is alig hatnak r�juk, mert ismerik, �s ki is tudj�k v�deni – �gy Eliza.

- Ez igaz, de mi dolga lenne itt egy knoflexnek, b�ntotta �ket valaki k�z�l�nk? – tette fel az �reg var�zsl� a jogos k�rd�st.

- Az igazs�g az, hogy az egyetem alatt tal�lkoztam egyszer egy ilyen j�sz�ggal… - vallotta be Elizabeth. – K�ztudott, hogy ezek a l�nyek v�dettek, kihal�f�lben vannak, ez�rt nagyon vigy�znak egym�sra. Az iskol�ban egyet sajnos nem tudtuk meg�ll�tani m�sk�pp csak,… - itt elhallgatott.

- �rtem – mondta Dumbledore. –Teh�t �gy gondolod, hogy ez az�rt t�rt�nt, mert T�ged akartak megt�madni? –k�rdezte.

- Bel�tom, ez �gy el�g abszurdnak t�nik, de sosem lehet tudni - szabadkozott a l�ny.

- A l�nyeg, hogy figyelj�k az iskol�t �s k�rny�k�t, �s akkor nem lesz baj. J� �jt Mindenkinek! –mondta v�g�l Albus.

Amikor a t�bbiek elmentek, Lizy m�g ott maradt. - Albus, szeretn�k valamit k�rdezni – kezdte mondand�j�t –Arr�l lenne sz�, Charley levelet �rt, szeretn�k Markkal itt t�lteni a kar�csonyt Roxfortban, ha lehets�ges. Megengeded? – �gy k�rdezte, mint egy bizonytalan kamaszl�ny a sz�leit�l. Az igazgat� szem�ben cinkos f�ny villant. –Term�szetesen j�hetnek. Szeretettel v�rom �ket. �n is kaptam Markt�l levelet, �s m�r v�laszoltam neki, hogy j�jjenek nyugodtan.

- K�sz�n�m! – Lizy odal�pett Albushoz, �s meg�lelte. – J� �jt! – mondta v�g�l.

- J� �jt! - felelte a f�rfi.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.