2. Fejezet

�vek m�lt�n �jra a Roxfortban

Undorodva gondolt vissza m�g �vek m�lt�n is arra a s�t�t �jszak�ra.

Mindezek ellen�re az iskol�ban nem vettek �szre rajta semmit, csak hogy m�g jobban mag�ba z�rk�zott �s szinte meg se sz�lalt a h�tra l�v� h�napokban. Nem tudta csak sok id� m�lt�n elfelejteni b�tyja �lvezett�l eltorzult arc�t. �gy d�nt�tt, hogy ezen t�l egyetlen f�rfit sem fog mag�hoz engedni.

A vizsg�it �gy is kit�n� eredm�nyekkel tette le, f�k�nt a b�jitaltan �s s�t�t

var�zslatok kiv�d�se, illetve a legend�s l�nyek gondoz�sa tant�rgyakb�l. M�g �gy sem hagyta ott sz�vesen a Roxfortot, �gy �rezte a g�nyol�d�sokat nem sz�m�tva ez az igazi otthona.

Az iskola befejezt�vel a M�gia�gyi Miniszt�rium szolg�lat�ba �llt, mint Var�zsl�ny-kutat� �s Erd�lybe ment, hogy tanulm�nyozhassa a v�mp�rokat �s viselked�s�ket. Persze m�s l�nyek megfigyel�s�t is el kellett v�geznie, de ez a t�ma k�t�tte le a legtov�bb.

H�t �v m�lt�n azonban egy barna bagoly levelet hozott, amin a Roxfort pecs�tje d�szelgett. Izgatottan nyitotta ki a bor�t�kot, �s l�zasan futotta �t a sorokat.

Kedves Estrelle de Lioncourt,

Eln�z�s�t k�rem, hogy megzavarom kutat�munk�j�ban, de olyan inform�ci�k birtok�ba jutottam, amik �nt �rintik a legink�bb. Ez�rt szeretn�m megk�rni arra, t�rjen vissza a Roxfort falai k�z�, hogy ezt a k�nyes k�rd�st szem�lyesen vitathassuk meg. Cornelius Caramel miatt pedig ne agg�djon, elint�ztem, hogy r�gt�n hozz�nk j�hessen az �gy komolys�ga miatt.

 K�sz�n�m meg�rt�s�t.

                             Tisztelettel:   Albus Dumbledore

Estrelle elgondolkodva h�zta �ssze a szem�ld�k�t, �s k�nyszeredetten otthagyta a s�rt, amit egy v�mp�rgyan�s helynek gondolt.

„Mi lehet, ami engem �rint a legink�bb?”

Gondolataiba m�lyedve sz�llt fel sepr�j�re, �s rugaszkodott el a f�ldt�l, hogy felemekedjen a felh�k k�z�.

-         Locatius Roxfort! – mondta ki a var�zsig�t, hogy sepr�je mag�t�l eltal�ljon a r�g nem l�tott sz�ztorny� iskol�hoz. Eg�sz �ton a lev�len gondolkodott. Tal�rj�ba, mely szorosan simult karcs�, ruganyos test�hez, �s der�kig �r� haj�ba belekapott a metsz� sz�l, de nem t�r�d�tt vele.

*

Sz�ve hevesen dobbant meg, mikor sz�rk�letkor megl�tta az �s�reg �p�let tornyait. Az �vegablakokon m�g megcsillantak a lemen� nap utols� sugarai. Estrelle szeme egy pillanatra k�nnybe l�badt a viszontl�t�s �r�m�t�l, azt�n egy nagy k�rt t�ve lesz�llt a f�kapun�l. Amint elindult a kast�ly fel�, a l�pcs� tetej�n megjelent egy id�s var�zsl� hossz�, �sz szak�llal �s f�lhold alak� szem�vege m�g�l j�s�gosan mosolygott az �rkez�re.

-                     Nagyon �r�l�k, hogy ilyen hamar ide is tudott j�nni. Rem�lem nem volt t�l f�raszt� az �tja, Miss Lioncourt!

-                     K�sz�n�m professzor, igaz�n j� utam volt, csup�n a sz�l cs�pte ki az arcomat kicsit. – mosolyodott el halv�nyan.

-                     Rendben, akkor azt javaslom, menj�nk be. A di�kok m�r z�m�ben befejezt�k a vacsor�t, �gyhogy nyugodtan tud enni, ha �hes lenne.

-                     Nem szeretn�m megzavarni a marad�k tanul�t sem, de az�rt k�sz�n�m. Tal�n k�s�bb bekapok valamit.

-                     Ebben az esetben megk�rem McGalagony professzort, hogy k�s�rje fel a szob�j�ba, �s majd holnap besz�lget�nk, miut�n kipihente mag�t.

-                     Igen, j� lenne kicsit pihennem… - mondta csak �gy mag�nak.

Azzal bel�ptek az impoz�ns el�csarnokba, ahol n�h�ny di�k haladt �t �ppen klubhelys�g�k fel� tartva.

-                     J� itt lenni. Olyan, mintha haza�rtem volna… - s�gta meghatottan a n�.

-                     Sok visszat�r� egykori di�k osztja ezt a v�lem�nyt. Meg tudom �ket �rteni…

Abban a pillanatban egy id�sebb, szigor� tekintet�, m�gis bar�ts�gos n� l�pett hozz�juk.

-                     �, Minerva, pont �nre v�rtunk.

-                     Siettem, ahogy csak tudtam, igazgat� �r. J� est�t Miss Lioncourt, r�g tal�lkoztunk. - Bar�tian kezet fogtak.

-                     J� l�tni, hogy �n is a r�gi maradt. – mosolyodott el Estrelle.

-                     H�t akkor tal�n induljunk el a szob�j�ba! Dumbledore professzor majd �zen valakivel a holnapi besz�lget�s id�pontj�t illet�en.

A m�sodik emeleten kapta a 22-es vend�gszob�t, aminek babonas�gb�l �r�lt, ugyanis a szerencsesz�ma volt. „Rem�lem t�nyleg szerencs�t hoz nekem!”

-                     Ha b�rmire sz�ks�ge lenne, csak sz�ljon egy h�ziman�nak, vagy nekem!

-                     K�sz�n�m sz�pen, j� �jszak�t!

Kimer�lten csukta be McGalagony ut�n az ajt�t, �s azonnal led�lt a sz�les �gyra. A szoba egy�bk�nt t�gas volt, m�gis volt benne valami – tal�n a k�nyvekkel t�m�tt polcok �s a gyertyaf�ny -, ami meghitt jelleg�v� tette. De Estrelle nem sok�ig gondolkodott ezen, hamar elnyomta az �lom.

Furcsa �lmokat l�tott, amik igencsak fenyeget�ek voltak. Fekete csukly�s alakok k�zeledtek fel�je. A leveg� megdermedt, bel�le pedig elsz�llt minden rem�ny, j�kedv, csup�n f�lelem �s gyenges�g maradt benne. Var�zsp�lc�j�t hi�ba pr�b�lta felemelni, hogy t�madjon, az alakok egyre k�zeledtek, �s akkor vette csak �szre, hogy ki van k�t�zve egy �reg, g�cs�rt�s f�hoz. Az �g hangosan d�rg�tt, a dementorok pedig nagyon k�zel Estrelle -hez meg�lltak. A n� �gy �rezte, hogy a hideg a csontj�ig hatol, teste remegett, fogai �sszekoccantak. Az alakok lassan kett�v�ltak �s beengedtek a k�r�je vont k�rbe k�t embert.

Az egyik ismer�snek t�nt j�r�s�r�l, a m�sik viszont mintha csak lebegett volna fel�je l�b�val nem �rintve a f�ldet.

-                     Csak nem ezt keresed?- mutatta fel p�lc�j�t a feh�rmaszkos hal�lfal�.

-                     Livius! Azonnal eresszetek el! Mit akartok t�lem?! – ki�ltotta most m�r eg�sz test�ben remegve a l�ny.

-                     Most nem te dikt�lsz aranyom! – hangzott a d�h�s v�lasz. – Engedd meg, hogy bemutassam…

*

Hangos koppan�s �bresztette fel. �gy �rezte, mintha megk�t�zt�k volna, de csak a leped� csavarodott r�.

-                     Ki van itt? – k�rdezte �lomittasan.

-                     Csak �n, dr�ga kisasszony, Dobby a h�ziman�. – nyekeregte egy v�kony hang. – McGalagony professzor k�ld�tt fel n�mi �telt.

-                     Mennyi az id�?

-                     F�l tizenegy m�lt.

-                     Uramisten! Mit gondolhatnak r�lam? K�sz�n�m Dobby.

-                     Igen kisasszonyka, Dobby most elmegy, mert sok dolga van, de egyet mondhatok… �vakodjon a k�gy�kt�l!

-                     Mi…? Dobby, hogy �rted ezt?

De addigra Dobby csettintett ujj�val �s el is t�nt.

Estrelle k�rd�n meredt maga el�, majd lassan fel�llt �s az �telhez hozz� sem ny�lva az ablakhoz l�pett, kinyitotta �s fel�lt a p�rk�nyra. Tal�rja zseb�b�l el�vett egy sz�l cigarett�t, amit a muglikn�l tett l�togat�sakor vett, �s r�gy�jtott. �lvezettel f�jta ki a f�st�t. „Ez m�r nagyon hi�nyzott!”

„Kit akart bemutatni a b�ty�m? Csak nem Voldemortot? �sszer� lenne,

hiszen az � talpnyal�ja az a f�reg! �s mit akartak velem csin�lni?”

Hosszan r�g�dott ezen, de gondolataib�l h�rom di�k alakja z�kkentette ki, akiket egy tejfelessz�ke haj�, v�kony fi� k�vetett k�t but�nak t�n� test�r�vel a parkban. Lassan utol�rt�k a h�rmast �s gonoszkod� megjegyz�seket tett a nyilv�nval�an mardek�ros, sz�ke fi� a h�rom griffend�lesre. R�n�z�sre hatod vagy heted�vesek lehettek. Egy feketehaj�, kerekszem�veges fi� b�tran el�r�bb l�pett egy l�p�st, amikor v�r�s haj� bar�tj�ra sz�llt r� a sz�ke fi� g�nyosan mosolyogva. Mivel Estrelle –nek kifinomult hall�sa volt, tiszt�n �rtette az elhangz� szavakat.

-                     Mi van Weasley, a b�ty�id n�lk�l m�r meg se mersz sz�lalni? N�latok minden �t�r�kl�dik, m�g a mondatok is?

A v�r�s haj� fi� remegni kezdett, de a szem�veges visszatartotta.

-                     Draco, fejezd be, vagy nagyon megb�nod! – sziszegte a fogai k�z�l.

-                     Mi�rt mit csin�lsz Potter? Sz�lsz annak a r�hes korcs keresztap�dnak, hogy harapjon meg? Vagy net�n a halott sz�leidet kelted fel, hogy adjanak meleg kakaj�t a pici Pottynak?

-                     Fogd be a sz�dat, te f�reg �s hagyd ki Siriust meg a sz�leimet ebb�l! – ord�totta d�ht�l remegve.

-                     Hagyd Harry, nem �rdemel annyit, hogy kezet emelj r�! – sz�lt csit�t�an a mellett�k �ll� hossz� haj� l�ny.

-                     Eressz el Hermione, most megkapja a mag��t! – azzal Harry el�h�zta p�lc�j�t.

Estrelle idej�t l�tta, hogy lesiessen megakad�lyozni a p�rbajt, pedig nem akart beleavatkozni a dologba. A folyos�kon, ahol elhaladt t�bb di�k is csod�lkozva megfordult fekete alakja ut�n, mivel m�g nem l�tt�k kor�bban az iskol�ban.

     Az udvarra ki�rve a f�v�n fekve tal�lta a sz�ke fi�t, aki ut�lattal meredt

Harryre, de m�r �jabb t�mad�sba akart lend�lni, amikor hirtelen egy m�ly, g�nyos, m�gis b�rsonyos hang sz�lalt meg mellett�k. A semmib�l el�bukkant egy feketetal�ros f�rfi, akinek hossz�, ugyancsak fekete haj�ba belekapott a sz�l.

-         Mi folyik itt Mr. Malfoy? �, Potter! M�r megint maga az? Maga folyamatosan keresi a bajt, nemde? Ez �tven pontj�ba ker�lt a Griffend�lnek!

-         De professzor �r, Draco kezdte…

-         Nem �rdekelnek a kifog�sai Miss Granger! Ha sokat okoskodik, mag�t�l is levonok pontokat.

B�r Estrelle m�g csak h�tulr�l l�tta a f�rfit, r�gt�n bizserg�st �rzett megjelen�s�t�l, de f�leg a hangj�t�l a gyomra t�j�k�n.

-         Eln�z�st professzor, de �n v�letlen�l tan�ja voltam, hogyan kezd�d�tt a dolog, �s biztos�thatom, hogy Granger kisasszonynak kell, hogy igazat adjak, Mr. Malfoy kezdte a provok�l�st. Nem szeretn�k belesz�lni az iskola dolgaiba, de nem szeretem, ha igazs�gtalanul b�ntetnek valakit.– l�pett k�zbe Estrelle.

-         Akkor k�rem ne is sz�ljon bele. Egy�bk�nt maga meg kicsoda? – fordult fel� a f�rfi.

Estrelle sz�ve nagyot dobbant �s egy pillanatra elakadt a l�legzete. „Atya�g, milyen j�k�p� �s s�rmos!”

-         Estrelle de Lioncourt vagyok. Dumbledore professzor k�r�s�re �rkeztem tegnap az iskol�ba. – sz�lt k�z�mb�ss�get er�ltetve mag�ra a l�ny.

-         �, sz�val Dumbledore �jabb v�dence. – v�laszolt mintha csak mag�ban besz�lne, majd egy pillanatra megszor�totta a fel�je ny�jtott kezet. G�nyos f�lmosolya �s �that� pillant�sa felkavarta Estrelle h�v�ss�g�t. – Megk�rn�m, hogy am�g nem kap felhatalmaz�st r�, addig ne sz�ljon bele a tan�rok �gyeibe, f�leg ne az eny�imbe!

Azzal fak�pn�l hagyta a titkon csod�lkoz� n�t �s a m�g mindig liheg� fiatalokat. „Lioncourt, Lioncourt, olyan ismer�s, de honnan?”- k�rdezte mag�t�l a f�rfi.

A mardek�rosok gonoszan vigyorogva visszaindultak a kast�lyba, a griffend�lesek pedig k�v�ncsian n�ztek Estrelle –re.

-                     Hogyan h�vj�k a tan�rurat? – k�rdezte Hermion�t.

-                     Perselus Piton, a b�jitaltan tan�runk.

-                     Mindig ilyen…

-                     … igazs�gtalan �s hideg? – sz�lt k�zbe Harry.

-                     Piton professzor nagyon z�rk�zott term�szet �s kiss� szigor� is… - sz�p�tett Hermione.

-                     M�ghogy „kiss�” szigor�! Az nem kifejez�s!

-                     Jaj, Ron!

-                     Hermione, t�rj �szhez, ki szivat minket �lland�an az �r�in?

-                     Eln�z�st, m�g be sem mutatkoztunk. �n Hermione Granger vagyok, � Ron Weasley – mutatott a v�r�s fi�ra -, � pedig Harry Potter.

Estrelle mindannyiukkal kezet fogott.

-                     Harry Potter, aki t�bbsz�r is legy�zte Voldemortot… - A n�v hallat�n

Ron �s Hermione megremegtek, de Harry �llta Estrelle fagyos pillant�s�t. P�r m�sodperc m�lva a fi� kiss� elpirult �s elford�totta tekintet�t. Pont akkor cs�ngettek be, �gy Hermione szak�totta meg a k�noss� v�lt cs�ndet.

-                     Eln�z�st, de menn�nk kell! Gyertek!

-                     M�g l�tjuk egym�st. – sz�lt b�cs�z�sk�ppen fagyosan Estrelle a mellette elhalad� Harryre n�zve.

Elgondolkodva figyelte t�volod� alakjukat, majd les�t�lt a nem messze lev� t� partj�ra �s nekit�maszkodott egy fa t�rzs�nek.

     „Sz�val � Sirius Black keresztfia… hm. Sirius Black…”

Hirtelen egy fekete mad�r sz�llt le a v�ll�ra l�b�n kicsi pergamentekerccsel.

-                     Senzafine, h�t idetal�lt�l? -Kedvesen megsimogatta a gy�ny�r� mad�r fej�t �s leoldotta a levelet.

Dr�ga Estrelle,

Sajn�lom, hogy ilyen gyorsan kellett elindulnod a Roxfortba, de gondolom az �gy s�rg�ss�ge nem t�rt halaszt�st. Mindenesetre szeretn�m sokadszorra is megk�sz�nni, amit �rtem tett�l, �s hogy nem �rult�l el senkinek. Ha b�rmilyen seg�ts�gre szoruln�l innen, Erd�lyb�l, b�rmikor megkapod! A lek�telezetted vagyok. Rem�lem az utad kellemes volt, �s �ps�gben meg�rkezt�l. Ha lesz egy kis id�d, akkor folytathatn�nk „interj�nkat”.

                                   Sz�v�lyes �dv�zlettel �s s�t�t cs�kokkal:

                                                                                Kraven

Estrelle mosolyogva hajtogatta �ssze a levelet. J�l eml�kezett Kravenre Erd�lyb�l. T�bbnyire kellemes eml�kei voltak r�la.

Vacsor�ra visszament a kast�lyba. Mikor bel�pett a nagyterembe, m�g szinte egy di�k sem volt bent, de Dumbledore m�r helyet foglalt az igazgat�t megillet� d�szes sz�kben. Mikor oda�rt az asztalhoz, helyet mutatott maga mellett. A l�ny nyugodtan �lt le a m�g mindig a v�ll�n �l� holl�val.

-                     M�r v�rtam mag�t. Vacsora ut�n besz�lhet�nk n�gyszemk�zt. Itt az id�… a s�t�t er�k sajnos most sem nyugodnak. Meglehet, hogy ez lesz az utols� megpr�b�ltat�sunk.

-                     Mir�l besz�l igazgat� �r? Csak nem Voldemortr�l �s csatl�sair�l?

-                     Mindent a maga idej�ben Estrelle, mindent a maga idej�ben…

Estrelle a szeme sark�b�l figyelte az �rkez� tan�rokat, akik nem l�tszottak meglepettnek, hogy �jra l�tj�k az egykori tan�tv�nyt, f�leg a tan�ri asztaln�l. Minden tan�rt ismert, kett�t kiv�ve: Pitont �s egy f�rfit, aki felt�n�en m�regette �t. Piton ahogy elment mellette hideg, len�z� pillant�st vetett a n�re �s k�z�mb�s k�ppel le�lt Estrelle –t�l messze jobb oldalt.

     A n� csak akkor tudta levenni a szem�t r�la, amikor Dumbledore felemelkedett sz�k�ben, hogy k�sz�ntse az id�k�zben �sszegy�lt di�ksereget, akik k�z�l t�bben azt tal�lgatt�k, ki lehet ez a feketeruh�s n� holl�val a v�ll�n.

-         Miel�tt elkezden�nk a vacsor�t, lenne egy-k�t kihirdetni val�m. A m�lt heti Mardek�r-Hugrabug kviddics-meccs megnyer�s�vel a Mardek�r �tvette a vezet�st a Griffend�llel szemben a h�zversenyben.

A Mardek�r z�ld asztal�n�l hangos �ljenz�s �s p�r g�nyos megjegyz�s hangzott fel.

-         Tov�bb� ebben az �vben is megrendezz�k a v�gz�s b�lt a heted�vesek b�cs�sztat�sa v�gett, amire febru�r elej�n ker�l sor. Rem�lj�k, hogy ebben az �vben semmi sem zavarja meg ezt az �nneps�get!

Estrelle tudta mikre c�loz Dumbledore: Voldemort kor�bbi t�mad�saira, amiket Harry Potter vert vissza kiv�tel n�lk�l.

-         V�gezet�l szeretn�m bemutatni Estrelle de Lioncourt –ot, aki a tov�bbiakban a seg�ts�g�nkre lesz bizonyos dolgokban. K�rlek, fogadj�tok szeretettel!

Harry, Ron �s Hermione titokban �sszen�ztek. T�lont�l titokzatosnak �s t�vols�gtart�nak t�nt a n� sz�mukra, de az�rt h�l�sak voltak, hogy ki�llt mellett�k d�lut�n. A Mardek�r asztal�n�l pedig Draco ut�lkozva n�zett a n�re �s valamit s�gott a mellette �l� l�ny f�l�be.

-         K�sz�n�m a figyelmet. J� �tv�gyat!

Hangos cs�r�mp�l�s hallatszott a n�gy asztal fel�l amint a tanul�k nekifogtak az ev�shez.

-         L�tom, �szrevette a tan�ri karban l�v� v�ltoz�sokat. Majd alkalmat ker�tek r�, hogy szem�lyesen is bemutassam a maga sz�m�ra �j tan�t�inkat, Perselus Pitont �s az �j s�t�t var�zslatok kiv�d�se tan�runkat, Lucian Covert.

-         Piton professzorhoz m�r volt szerencs�m a d�lut�n folyam�n, amint �pp n�h�ny Griffend�lest b�ntetett meg alaptalanul. De nem szeretn�k �rulkod�nak t�nni, ez�rt ink�bb nem sz�lok bele a m�dszereibe.

-         Hm, Piton professzornak igen saj�tos felfog�sa van, m�r ami a tan�t�st illeti, de megb�zom benne tapasztalts�ga miatt, �s hat�kony munkaer�nek tartom. Persze m�sk�nt nem is ker�lhetett volna be a tan�ri karba.

-<SPAN style="FONT: 7pt 'Times New Rom

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

Oldal tetej�re