II. r�sz

P�r perccel k�s�bb a k�t fi� lefel� ereszkedett a koszos k�rt�ben.

- Most nincs Fawkes, hogy kivigyen minket. Csak errefel� tudunk kij�nni. Rem�lem, t�nyleg le�r a k�t�l az alj�ig…

- Le h�t - ny�gte Lamerin, Harry f�l�tt ereszkedve, �gyelve arra, ne ker�lj�n t�l k�zel hozz�. Ha r�esett volna, mindketten a m�lybe zuhantak volna. - Megb�v�ltem. Addig ny�lik, m�g szil�rd talajt nem �rint. �s hallhattad: koppant a v�g�re k�t�tt k�. �h… csak ne v�gn� a derekamat ennyire…!

- Mindj�rt le�r-…

�m Harry l�ba alatt leomlott a fal m�ll� k�ve, amit�l a fi� kibillent egyens�ly�b�l.

- Lamerin! - ki�ltotta gyorsan. - Kapd el a p�lc�m! - haj�totta fel fegyver�t, majd k�romkodva a m�lybe zuhant.

Lamerin r�m�lten kapott a fel�je haj�tott t�rgy fel�, ami csak pattogott az ujjai k�zt. M�r-m�r azt hitte, leejti, mikor a k�z�ps�- �s gy�r�sujj�nak v�g�vel siker�lt megfognia.

- Harry! - ki�ltott le ijedten. - J�l vagy?

Nem �rkezett v�lasz, ez�rt gyorsan tal�rja zseb�be s�llyesztette a fi� p�lc�j�t, �s szitkoz�dva tov�bb ereszkedett. Mikor az alag�t kezdett kanyarodni �s j�rhat�v� v�lni, elengedte a k�telet, �s szaladni kezdett.

Egy meglehet�sen t�gas, �m ann�l mocskosabb teret pillantott meg, a k�zep�n egy maszatos fi�val, aki k�nnal teli arccal borult reszket� kezeire.

- Elt�rt? - t�rdelt oda hozz� gyorsan.

Harry el�sz�r nem akarta odaadni a kezeit. Vonakod�s�b�l l�tszott, hogy nagyon nincs j�l.

- Mutasd! - parancsolt r� bar�tja.

Ahogy megfogta a fi� kezeit, l�tta, hogy annak ellepi az arc�t a hideg ver�t�k.

- Nagyon f�j… - ny�gte.

Borzalmas l�tv�ny t�rult a szemei el�. Harry kezei remegtek a f�jdalomt�l. Mind a t�z k�rme let�rt, t�bb ujj�n v�rzett k�r�m�gy�nak finom b�re. A v�ral�fut�sok �s horzsol�sok is kezdtek m�r kirajzol�dni. Ahogy Lamerin �vatosan megford�totta a k�t kezet, l�tta, hogy a k�t teny�r legal�bb olyan sz�rnyen n�znek ki. Egy csom� helyen belef�r�dtak a k�v�n hever� patk�nycsontok darabk�i. Az ifj� Piton igyekezte kih�zni a legnagyobbakat, de l�tta, hogy a fi� nagyon szenved.

Harry a fogait �sszepr�selve t�rte a r�gt�nz�tt m�t�tet. Lamerin �szrevette, hogy bar�tja sz�ja v�r�slik.

- V�resek a fogaid! Nyisd ki a sz�d! Lehet, hogy elharaptad a nyelved, vagy megs�r�ltek a fogaid!

�m a sz�j tele volt ny�llal, �s v�rrel, �gy nem l�tott a s�r�l�sb�l semmit.

- K�pj egyet! Gyer�nk, ez m�r nem j�t�k!

Mikor Harry �gy tett, jobban szem�gyre vette a sz�j�reget.

- J�l van… ez nem t�nik komolynak… csak egy kicsit r�harapt�l a b�rre… Nem t�rt el semmid? M�shol nem �t�tted meg magad? L�bad, gerinced, bord�id… fejed?

- Nem - ny�gte Harry. - Azt pr�b�ltam v�deni a kezemmel… - mutatott �jra v�rz� ujjbegyeire.

Lamerin nagyot s�hajtott, �s mag�hoz �lelte, mint egy id�sebb testv�r a kisebbiket. Harry zokogva f�rta a fej�t a mellkas�ba, �s �r�lt, hogy Ron vagy Hermione nem l�tj�k, ahogy b�g.

- A franc-…ba…

- L�tod, �n mondtam, hogy nem j� �tlet ez a kommand�z�sdi! Most hogy fogsz �gy visszam�szni?

- Sehogy… - felelte bar�tja szipogva.

- T�nyleg nincs m�s ki�t?

- Van egy meredek szikl�s valami, ami a szabadba visz, de…

- Remek! Akkor ideh�vom a sepr�m, �s azonnal kiviszlek! - vette �t a kezdem�nyez�st Lamerin. - Gyere!

- V�rj! Ha… ha m�r lej�tt�nk, n�zz�nk k�r�l!

- Biztos vagy benne?

Harry biccentett.

- H�t j� - karolt bel� Lamerin, hogy l�bra seg�tse. A fi� nyekkent egyet. - Mi f�j?

- Beba-… Sz�val bevertem a k�ny�k�met is - igyekezte mag�t szalonk�pesen kifejezni Harry.

- Miattam ne tartsd vissza magad - legyintett az ifj� Piton. - �gy k�nnyebb elviselni a f�jdalmat, tudom. �s Fred meg George mellett egy�bk�nt is hozz�szoktam a ronda besz�dhez. Azok is olyan cifra dolgokat tudnak egym�s fej�hez v�gni, hogy az ember el se hiszi, hogy testv�rek, vagy hogy szeretik egym�st…

Harryt�l csak egy r�vidke, k�nl�d� kacajra futotta.

Ahogy bicegtek, Lamerin ide-oda pillantott a s�t�tben. P�lc�j�nak hegye szer�ny f�nyt biztos�tott csup�n.

- Az eny�m megvan? Ugye nem t�rt el?

- Nem, semmi baja, itt van n�lam… K�red?

- �gyse tudn�m most fogni…

- Sz�rny� ez a hely… teljesen m�s, mint amire sz�m�tottam… Egy sz�fre, vagy rakt�rhelyis�gre… De nem egy eg�sz alag�trendszerre…

- Nagyon r�g j�rtam m�r itt… - motyogta Harry hunyorogva. - Akkor annyira gyorsan t�rt�nt minden. Sz�t se n�ztem…

Bel�ptek azon az ajt�n, mely az akkori esem�nyek f� helysz�n�hez, a k�gy�fejekkel szeg�lyezett teremhez vezetett. Lamerin megtorpant, �s Harry is csak egy m�ly s�haj ut�n mert �jra elindulni. Csendesen kopogtak a l�ptei a v�zt�cs�kkal teli k�v�n, m�g el�rt ahhoz a helyhez, ahol egykor Ginny fek�dt. Nem messze fekete, odasz�radt v�rpac�t l�tott - saj�t, ki�ml� v�r�nek nyom�t. A v�zben egy hatalmas csontv�z fek�dt.

- Itt volt? - suttogta Lamerin halkan.

Harry b�lintott.

- Itt �llt vel�nk szemben… olyan fiatalon, mint te vagy �n… Lennie kell itt valaminek…

C�ltalanul botork�lt a s�t�t m�lyed�sekhez, ben�zett a k�gy�szobrok m�g�, majd elbicegett a k�l�nb�z� j�ratokban, melyekben a baziliszkusz r�gen �ld�zte.

Bar�tja csak �llt, megk�v�lten, �s a sz�rny csontjait n�zte, m�g�tte pedig a sz�rny� arcot, melyen az egykor kim�szott…

- Nem lehet… - mondta halkan, de r�j�tt, hogy Harry esetleg nem hallhatja - nem lehet, hogy odafenn van valami? Vagy egy titkos rejtekben?

Mivel Harry nem j�tt vissza, odaballagott a domborm�hez, �s igyekezett felkapaszkodni az oldal�n. L�tta, hogy itt-ott megs�r�lt a sima fel�let. Fent le�lt, �s csak n�zte a termet, az ir�nyt, ahonnan j�ttek.

Eltelt egy kis id�, mire Harry �jra felbukkant. El�sz�r kereste a szemeivel a t�rs�t, majd v�g�l megpillantotta a magasban.

- Mit csin�lsz?

- Tal�lt�l valamit?

- Semmit… p�r kit�pett pap�rlapot, melyeket a falhoz csuszkolt a k�gy�. Semmi hasznos… semmi, ami seg�thetne… - suttogta keser�en.

Lamerin sok�ig nem sz�lt.

- Tudod… itt, fenn �lve eg�szen m�s minden… Tal�n a val�di titkok nem ebben a kamr�ban vannak… Az igazi titkok a l�lek kamr�j�ban rejt�znek. Hiszen… gondolj csak bele… Egy megkeseredett var�zsl�, akit kitasz�tanak a n�zetei miatt, sz�m�zet�sre k�nyszer�l… De s�rtetts�g�ben m�g egy utols� l�p�sre sz�nja el mag�t, �s meg�p�ti ezt a kamr�t… M�gis… nincs k�nyv vagy feljegyz�s, ami azt visszaadhatn�, ami a lelk�ben igaz�n lezajlott. Oda tal�n csak az tekinthet be, kinek sorsa ugyanolyan nyomor�s�gos…

Lassan lem�szott a szomorkod� Harry mell�.

- Tal�n ez�rt tal�lt benne ilyen komoly sorst�rsra Voldemort…

- Nem csak neki volt rossz sora… Sokan m�sok is szenvedtek m�r…

- �s m�g fognak is, efel�l nincs k�ts�g.

- Azt hittem… valamelyest k�zelebb ker�l�nk a megold�shoz… Voldemort legy�z�s�hez, ha lej�v�nk ide… �gy rem�ltem, hogy tal�lunk valamit…

Lamerin f�radtan elmosolyodott.

- Nem siker�lhet mindig minden. Majd �tn�zem a k�nyvet, amit szerezt�l. H�tha azzal t�bbre megy�nk… - veregette meg bar�tja v�llait, aki kiss� �sszerezzent a bel�je nyilall� f�jdalomt�l. - Ne haragudj! Menj�nk is ink�bb! M�g el kell l�tnom a sebeidet!

Harry Piton�k f�rd�k�dj�ban �cs�rg�tt, �s remegve n�zte Lamerint, ahogy az egy meleg vizes lav�rral k�zeledett. Egyed�l als�nadr�gja volt rajta: tal�n ez volt az egyetlen ruhadarabja, ami tiszta maradt az es�s ut�n. A k�d fala azonban hideg volt, �gy ett�l is l�db�rz�tt a h�ta, nem csak a l�tv�nyt�l.

- Nagyon meleg? - k�rdezte, mert att�l tartott, Lamerin le akarja forr�zni.

- Nem. De majd lassan �nt�m.

M�r emelte is, de l�tta, hogy Harry beh�zza a nyak�t �s �sszekuporodik.

- N�zd… - �lt le egy kicsit a k�d sz�l�re. - Nem hazudok: szerintem marh�ra fog f�jni. De nem kezdhetek semmit a sebeiddel, m�g tiszta kosz a tested. Megf�rdesz, ki�zol, �s �gy a sz�lk�idat is k�nnyebben ki tudom majd szedni.

Harry tenyer�nek duzzadt b�r�re meredt. A sz�lk�k k�r�l szinte csak �gy l�ktetett a f�jdalomt�l.

- K�sz vagy?

- Nem… - ny�gte a fi� bizonytalanul, �s kiny�jtotta a kezeit, hogy b� v�z �rje �ket.

Lamerin �vatosan r�z�d�totta a vizet, ami m�ris sokkal kellemesebbnek t�nt. Mire v�gzett, Harry hossz� hajsz�lai j�l a f�l�re lapultak.

- Olyan vagy, mint egy �zott kutya! - kacagott Lamerin, ahogy megengedte a csapb�l a vizet.

M�g bar�tja f�rd�tt, � el�szedte apja fert�tlen�t� �s gy�gy�t� hat�s� f�zeteit. N�melyiknek igencsak orrfacsar� b�ze volt, de ezeket is mag�val vitte. Szerzett tiszta k�tszert is, meg egy pizsam�t, amiben Harry majd lefekhet aludni. Alig v�gzett, mire a fi� egy t�r�lk�z�be csavarva el�botork�lt.

A sebek kezel�se igen nagy �nfegyelmet k�vetelt mindkett�j�kt�l. Harry, t�le szokatlanul, �gy nyiv�kolt minden �rint�skor, mint egy macska, amit v�zbe akarnak fojtani. Lamerinnek szinte birk�znia kellett minden egyes sz�lka kiv�telekor.

- Ne-nem! Fert�tlen�t� folyad�k m�r nem kell!

- De igen! - kergette az ifj� Piton bar�tj�t a szob�ban, aki futva menek�lt el�le, �s a fert�tlen�t� pamacs el�l.

- Majd begy�gyul… a ny�lamt�l!

- �lmaidban!

Harry az �gyon akart kereszt�ltrappolni, de Lamerin leter�tette, lefogta, �s j�kora adagot �nt�tt a tenyer�re.

- �, hogy az a… - ny�gte a b�tor griffend�les legy�z�tten. - Hogy t�rne el az ap�d keze! Hogy b�rt ilyen cs�p�s sz… vackot f�zni?!

- Ne b�ntsd az ap�mat! - morogta Lamerin der�lten, de hamar csillagokat l�tott, mikor Harry egyik kap�l�z� l�ba �llon r�gta. - �gy viselkedsz, mint egy hisztis kisgyerek!

- Nem szeretem az orvosokat! Ahelyett, hogy csillap�tan�k a f�jdalmat, csak n�velik!

- Ha nem ellenkezn�l, m�r r�g v�gezt�nk volna!

M�g h�szpercnyi k�nszenved�s ut�n Harry s�rt�d�tten �lt az �gyban, �llig bek�z�zve, tiszta pizsam�ba b�jtatva. Lamerin el�gedetten szeml�lte m�v�t.

- Most pedig aludj. De ne �r�lj, reggel visszat�rek, hogy �tk�ssem a sebeidet.

Harry kezein csillapodott ugyan a gyullad�s reggelre, de messze nem volt abban az �llapotban, hogy di�kt�rsai k�z� mer�szkedhessen. K�t�ssel felt�n� lett volna, an�lk�l pedig a sebei t�ntek volna gyan�snak. Mindenk�ppen rejtve kellett maradnia szemeik el�l, �s erre a Piton-lakoszt�ly volt a legalkalmasabb.

Lamerin elv�llalta, hogy helyettes�ti �t az �sszes �r�n, noha voltak olyanok, melyekt�l kifejezetten rettegett. McGalagony mindig is tiszteletre m�lt� asszony volt a szem�ben, �s most is f�lelemmel mert csak a boszork�ny el� mer�szkedni. A legjobban azonban azokt�l az �r�kt�l tartott, ahol �gyess�g�vel kellett kit�nni. Kviddicsedz�s k�zben azonnal ki fog der�lni, hogy soha �let�ben nem j�tszott m�g egy futamot sem, �s Remus is garant�ltan �szreveszi, ha helytelenek a mozdulatai v�v�son.

- Na j�, de mi lesz veled? �gy �rtem, „Lamerinnel”.

- H�t… majd azt hazudjuk, hogy nagyon beteg vagy. Mondjuk fekv�beteg.

- K�t�ssel a kezemen? - vonta fel a szem�ld�k�t Harry.

- Ne kukacoskodj. �gyse j�n le senki, hogy megl�togasson.

- Tiszta bolond vagy! Ha beteg lenn�l, mi lej�nn�nk hozz�d!

- El�g! �gy se tudom, hol �ll a fejem! Te itt maradsz. Eb�dre hozok kaj�t a nagyteremb�l. Addig tanuld azt a k�nyvet, �s im�dkozz, hogy d�lut�n es� miatt elmaradjon a kviddics!

Lamerin, �jra Harry b�r�be b�jva, gyomorszor�t� �rz�ssel kuporgott a nagyteremben, Ron mellett, a padon. M�g a t�bbiek vid�man habzsoltak a finoman illatoz� reggelib�l, � csak falatk�kat csipkedett saj�tj�b�l. Kisv�rtatva baglyok tucatjai jelentek meg a mennyezeten. A madarak sorra potyogtatt�k le gazd�iknak a k�ldem�nyeket: Hermione �s Ron is kaptak otthonr�l valamit. Hedvig, Harry gy�ny�r� h�baglya azonban kiss� tan�cstalanul sz�llt le az asztal sz�l�re, gazd�j�nak bar�tai mell�. Szomork�san Hermion�ra huhogott.

- Mi a baj, Hedvig? Mi�rt nem adod oda azt a levelet a gazd�dnak? - k�n�lta meg a l�ny egy falattal a t�ny�rj�r�l.

P�ran Lamerin fel� tekintettek, aki borzaszt�an els�padt. Hiszen a madarat nem lehet megt�veszteni! �rzi a gazd�j�t! Erre nem is gondoltak…!

- Himeo, Hedvig! - mondta gyorsan a ritka bagolyh�v� b�b�jt, amit apj�t�l tanult.

A mad�r engedelmeskedett, �s a karj�ra r�ppent. Izgatottan szedte le a vastag bor�t�kot a bagoly l�b�r�l. Marie k�z�r�s�ra ismert a c�mz�sben.

- Na, �reg, nem bontod ki? - b�kte meg az oldal�t Ron.

Bar�tja nagyon nyelt. Nagyon k�nosnak �rezte, hogy Harry mag�nlevelez�s�be kell bepillantania. De ha elhalasztotta volna a bor�t�k felbont�s�t, Ron gyan�t fogott volna. Hiszen Harry mindig szinte reszket, amikor levelet kap a kedves�t�l…

Felt�pte h�t a pecs�tet, �s �gy tett, mintha olvasn� a sorokat. De m�g �gy, elm�l�zva sem ker�lte el a figyelm�t p�r cs�p�g�s vallom�s a v�gyr�l, az �r�k szerelemr�l, meg valamilyen elkall�dott, csipk�s feh�rnem�r�l, amibe azonban m�r nem akart m�lyebben belefolyni.

Mikor eb�d fel� menet megd�rrent odakint az �g, kezdett visszat�rni bel� a rem�ny. El is eredt az es�, �m csapatt�rsai �gy �rezt�k, sz�ks�g�k van a gyakorl�sra, hiszen �sz �ta kij�ttek a gyakorlatb�l. Lamerin azonban legal�bb egy csipetnyit megnyugodott: �gy d�nt�tt, majd az id�re fogja a rossz teljes�tm�nyt.

Eb�dkor azonban…

- Mit csin�lsz? - k�rdezte Ron, l�tva, hogy bar�tja egy csom� finoms�got pakol egy t�ny�rra, majd sz�pen bebugyol�lja azt.

- �, h�t… �n… csak Lamerinnek csomagolok egy kis kaj�t. Tudod, ma reggelre j�l megbetegedett…

- Furcs�lltam is, hogy nem j�tt reggelizni… Menj�nk egy�tt, l�togassuk meg!

- �-�h, nem, m�g elkapj�tok t�le…

- Ne csin�ld - legyintett Ron. - Tiszta nyomaszt� lehet neki, egyed�l, abban a s�t�t lyukban…

Lamerint kicsit s�rtette becses otthon�nak lehord�sa, de nem tehetett m�st, mint engedett a k�t prefektus unszol�s�nak. K�nosan vakargatta a tark�j�t, ahogy lakoszt�lya fel� k�zeledtek.

Bekopogott, �s az ajt�ra tapasztotta a f�l�t, mintha v�rn�, hogy beh�vj�k. Mikor l�tta, hogy Hermione furcs�n n�z r�, hozz�tette:

- Nem nagyon b�r felkelni. Csak ki�lt, ha be lehet menni.

A k�t griffend�les b�logatott, mint aki v�gre meg�rtette az �sszef�gg�seket. Bel�ptek h�t, de Lamerin tartott att�l, hogy Harry meg�rizte saj�t kin�zet�t. H�zni kezdte h�t az id�t, �s sz�p lassan kib�jt a tal�rj�b�l.

- Lamerin, mi vagyunk azok, Harry, Ron �s Hermione.

Nem hallatszott v�lasz, csak halk szisszen�s �s �gynem�susog�s.

- Jobban vagy m�r? - folytatta a fi� fennhangon, l�tva, hogy Hermione �s Ron is levetett�k fels�bb ruh�ikat. - Hoztunk neked finoms�gokat. De rem�lem, m�r nem k�h�gsz �gy, mint reggel!

V�laszk�nt p�r apr� k�hint�st hallottak a szoba fel�l. Hermione �vatosan bekukucsk�lt a szoba ajtaj�n.

- Bej�het�nk?

- H�t persze! - k�sz�nt�tte �ket ny�jasan Harry, hossz�, fekete hajjal �s k�k szemmel. - �ljetek le.

A h�rom j�vev�ny le�lt a nagy, baldachinos �gy sz�l�re, �s udvariasan k�rdezgett�k, hogy �rzi mag�t.

- �s n�zd, mit hoztunk eb�dre! - ny�jtotta �t a t�ny�rt a l�ny. - J� �tv�gyat!

Harry kezei m�r megmozdultak, de ekkor esz�be jutott, hogy csukl�ig be van k�t�zve.

- �h… - kezdte szabadkozva - nagyon rendes t�letek. Majd… k�s�bb megeszem. Most… nem vagyok �hes…

Gyomra, hogy r�c�foljon szavaira, hatalmasat kordult.

Lamerin lehunyta a szemeit borzalm�ban, f�lve a leleplez�d�st�l.

- Tudj�tok, nem szeretek �gyban enni… - pr�b�lta Harry menteni, amit m�g lehetett. - Apa mindig kiab�l velem, ha megl�tja… Most, hogy nincs itt, mindig eszembe jutnak a szavai…

A mondat el�rte a l�nyn�l a k�v�nt hat�st: �sszeszorul� sz�vvel n�zett r�.

- Nagyon… egyed�l �rzed magad, ugye? Ha szeretn�d, m�skor is lej�v�nk �m!

- Kedves vagy, de nem szeretn�m, ha ti is megbetegedn�tek miattam - k�hintett p�rat fenyeget�en. - De mindig sz�vesen l�tlak benneteket.

- Akkor ezt megbesz�lt�k - biccentett Ron. - Majd lehet, hogy m�giat�rt�net helyett egyszer-k�tszer megl�togatlak… Binns �gysem veszi �szre, hogy hi�nyzok…

- Na de Ron!

- Ugyan m�r, Hermione, �n…

(...)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s