III. r�sz

Ron �r�lt iramban futott az igazgat� irod�ja fel�. H�l�t adott az �gnek, hogy legkev�sb� kedvelt tan�ra s�t�ted�s ut�n esett be az udvarra – sz� szerint. �gy legal�bb p�r perccel a takarod� el�tt m�r nem j�rtak di�kok a folyos�kon. Tan�rok viszont ann�l ink�bb…

-         Weasley, maga meg mit rohang�l itt?! Azonnal…

-         McGalagony professzor, azonnal az igazgat��rhoz kell mennem! – szak�totta f�lbe zih�lva.

-         De m�gis mi t�rt�nt? – r�ncolta �ssze szem�ld�k�t.

-         Piton professzor… itt van kint! Megs�r�lt… sz�rnyak… Tudjaki megk�nozta… azonnal h�vni kell Madam Pomfreyt!

-         Weasley, maga siessen a gyeng�lked�re, �n megyek az igazgat��r�rt.

-         Felesleges, Minerva. Itt vagyok.

-         Dumbledore professzor! Piton professzor…

-         Igen, mindent hallottam. Menj k�rlek a gyeng�lked�re.

-         Azonnal.

A k�vetkez� pillanatban m�r el is nyelte nyurga alakj�t a k�vetkez� emelet f�lhom�lya.

-         Minerva, k�rem j�jj�n velem.

-         Albus, olyan nyugodtnak t�nik. Maga tudta, hogy Perselus visszat�r?

-         Igen, bizonyos forr�sokb�l sejtettem, de magam sem hittem volna. Igazs�g szerint m�r kezdtem lemondani r�la.

*

Az udvarra kil�p� k�t tan�r nem volt felk�sz�lve a l�tv�nyra. McGalagony a sz�ja el� kapta kez�t a fekete sz�rnyak l�tt�n, majd Albusra pillantott magyar�zatot v�rva. Az igazgat� szeme egy pillanatra elkomorult, majd legy�zve meglepetts�g�t a k�t �sszezavarodott di�kra n�zett.

-         Hogyan t�rt�nt? – k�rdezte, mik�zben a hason fekv�, �jult �s v�rz� professzor al� var�zsolt egy hord�gyat.

-         Lent voltunk Hagridn�l, a l�thatatlann� t�v� k�penyben, �s m�r j�tt�nk vissza, mikor egyszercsak egy �rny csap�dott a f�ldnek. – kezdte remeg� hangon Hermione - El�sz�r megijedt�nk, azt�n felismert�k Piton professzort. Elk�ldt�k Ront… Harry… Harry pedig kisz�vta a k�gy�m�rget a tan�r �r karj�b�l.

-         Igaz ez, Harry? – fordult fel�. A fi� sz�tlanul b�lintott �s m�g mindig a furcsa sz�rnyakat n�zte. – Rendben. �gyes volt�l. Most azonban te is gyere fel a gyeng�lked�re, hogy kitiszt�tsuk a sz�dat. Nem lehet�nk biztosak benne, hogy a m�reg nem �rt-e a te szervezetednek is. Piton professzor mondott valamit?

-         Csak annyit, hogy sz�vjam ki a m�rget, meg valami inform�ci�kr�l besz�lt, amiket Voldemortt�l tudott meg. – ezt m�r a folyos�kon haladva mondta.

Dumbledore erre nem sz�lt semmit, de l�tszott rajta, hogy aggasztja a dolog, �s els� dolga lesz fel�breszteni Pitont, ha m�r olyan �llapotban lesz. A javasasszony kapkodva m�r el�k�sz�tett t�bbf�le b�jitalt �s eszk�zt, amivel ell�thatja a s�r�ltet. Elborzad�s�t csak kerekre t�gult szemei mutatt�k. Tudta, hogy minden elvesztegetett perc v�gzetes lehet. M�gis tan�cstalanul pillantott az id�s m�gusra, mikor a hord�gyr�l az �gyra ker�lt a magatehetetlen test.

-         Hogyan…? Mi legyen a sz�rnyakkal? �gy �rtem, �gy nem tudom teljesen ell�tni.

Az igazgat� csak az �gy fel� intett furcs�n csillog� szemeivel, mire a t�bbiek is �szrevett�k, hogy a k�t fekete b�rred�s sz�rny elkezdett visszah�z�dni a lapock�kon t�tong� sebekbe. Ezzel egy id�ben az eddig sziv�rg� �tl�tsz� folyad�k �s v�r kezdett elapadni. Csod�lkozva n�zt�k a folyamatot, aminek v�g�n csak k�t hossz�k�s, v�r�s heg maradt a kipirult, ostornyomokkal tark�tott megk�nzott b�r�n.

Madam Pomfrey ocs�dott fel el�sz�r. Gyorsan leellen�rizte Piton pulzus�t, majd p�lc�ja seg�ts�g�vel megford�totta az ernyedt testet. Egyszerre borzadtak el, mikor megl�tt�k a fels�test�n a sz�mtalan f�ldes, elfert�z�d�tt sebet. Harry valami melegs�get �rzett az edz�cip�je orr�n�l. Ahogy len�zett, r�gt�n r�j�tt mi az. V�r. A tan�r bal alkarj�b�l, ami lel�gott az �gyr�l, m�g mindig s�r�n, feket�n csurgott a v�r. A fi� gyorsan h�tr�bb h�z�dott, de szem�t nem vette le a h�sba �getett billogr�l. Az m�g mindig izzani l�tszott. Mint ahogy a fej�ben sem m�lt el a f�jdalom. Valahonnan �rezte, hogy Voldemort sem �rezheti t�l j�l mag�t. De nem �rtette pontosan, hogy mi�rt f�jdult meg a sebhelye, mikor odakint meg�rintette a jegyet. Olyan f�jdalmas volt, hogy akaratlanul is bek�nnyezett. Tal�n Voldemort nem tudta elviselni, hogy meg�rintette az �tkozott jelk�pet?

Arra eszm�lt fel, hogy Dumbledore finoman arr�bb h�zza, �s k�r�s�re engedelmesen �bl�gette a sz�j�t a b�jitallal, amit a kez�be nyomott. A Madam inger�lten k�ldte ki �ket a teremb�l, de mindannyian lec�vekeltek a bej�rat el�tt. McGalagony m�r k�ldte volna Harry�ket a k�rlet�kbe, de a fi� ellentmond�st nem t�r�n kijelentette, hogy ott maradnak. Albus r�b�lintott. Harry rem�nykedett benne, hogy ez azt is jelentette, hogy ott lehetnek mikor kik�rdezi tan�rukat. Komor k�ppel l�pett oda az egyik ablakhoz. Hermione �s Ron ugyan nem sz�lt, de ott �lltak mellette. Ez rettenetesen j�l esett neki, mert egyed�l val�sz�n�leg nem tudott volna megbirk�zni az esetleges �j h�rekkel, amiket a professzor szerzett meg. �rezte, hogy most nagyon fontos inform�ci�k v�ratnak magukra, hiszen Voldemort m�g mindig tombolt d�h�ben. F�lt t�le, hogy a m�snapi �js�gok esetleg �jabb gyilkoss�gokr�l fognak besz�molni…

*

Sohasem gondolta volna, hogy egyszer azt fogja v�rni, hogy mikor l�thatja Pitont. Miut�n Madam Pomfrey t�j�koztatta �ket, hogy eg�szen m�snapig biztos, hogy nem tudja senki fel�breszteni a professzort, McGalagony k�s�ret�ben visszat�rtek a Griffend�l-toronyba. T�relmetlen�l, szorongva v�rta az �j inform�ci�kat, de k�zben azt is k�v�nta, hogy b�rcsak soha ne tudn� meg �ket. Mindh�rman �rezt�k a leveg�ben l�g� fenyeget�st, r�ad�sul m�g mindig sajgott a sebhelye, b�r m�r nem olyan intenz�ven, mint az �lmatlan �r�kon �t, am�g nem tudott elaludni.

A gyeng�lked�vel szemk�zti faln�l �lt egy gy�gy�t�t �br�zol� szobor talapzat�n. Egyed�l volt. Senki nem l�tta felj�nni. �gy int�zte, hogy Ron �s Hermione elmenjen reggelizni abban a hiszemben, hogy � m�g alszik, azt�n felj�tt ide. Egyed�l akart lenni, mint az ut�bbi id�ben oly sokszor. A javasasszony r�gt�n kitess�kelte a teremb�l, mikor megl�tta Harryt az ajt�ban �s nyomat�kosan megk�rte, hogy majd az igazgat�val egy�tt j�jj�n be. Csak egy pillanatra l�tta a m�g mindig eszm�letlen, gy�l�lt f�rfit. Ha p�r h�ttel kor�bban lettek volna, akkor m�g r� is v�gta volna, hogy meg�rdemli. S�rtett, �nbizalm�t vesztett l�nye a Sirius elveszt�s�vel j�r� f�jdalmat csak �gy tudta elviselni, hogy Pitonon t�lti ki a m�rg�t, �t hib�ztatja. Akkor meg merte volna kock�ztatni a kijelent�st, hogy teljes sz�v�b�l gy�l�li. Mikor l�tta a folyos�kon tovasietni, igazs�gtalannak tartotta az �letet. Nem �rtette, hogy mi�rt pont neki kell mindenkit t�l�lnie. A besavanyodott, �rzelemmentes, kegyetlen tan�rnak, aki gy�l�lte a Tekerg�ket, a t�bbi di�kot, a megal�ztat�sokat, az �letet.

Ennyi er�vel Sirius is j�rhatta volna ugyanazokat a l�pcs�ket, amiket a b�jitaltan�r. Lelk�re m�g mindig f�jdalmasan nehezedett keresztapja hi�nya. Igazs�gtalannak tartotta a Sorsot, ami�rt �gy elb�nt azzal az emberrel, aki tal�n a legink�bb a csal�dja lehetett volna, ha m�r a sz�lei nem l�thatt�k feln�ni, �s az utols� �l� rokonai is ut�lj�k. Sokszor esz�be jutott a pillanat harmadikos kor�b�l, mikor felaj�nlotta, hogy lakjon vele. R�szletesen elk�pzelte, hogy hogyan �ln�nek. Kicsit messzebb a v�rosokt�l. Vid�ken, hogy az azkabani �vek leveg�tlens�ge �s sz�rkes�ge ut�n Sirius felt�lt�dhessen, s szabadon futk�rozhassanak a friss leveg�n. Elk�pzelte, ahogy est�nk�nt kifek�dnek a f�be, vagy a tet�re �s �r�kon �t b�mulj�k a csillagokat, vagy besz�lgetnek, s n�ha befut Lupin is. El�re �r�lt neki, hogy mindent megtudhat a sz�leir�l, amit Sirius �s Remus csak elmondhat.

De Pettigrew megsz�k�tt. Siriust nem mentett�k fel. Elrabolt�k, megk�nozt�k, azt�n a Roxfortban, a hegyekben �s a Grimmauld t�ren bujk�lt rejtve m�sok szeme el�l. V�g�l j�tt az a v�gzetes k�ldet�s valami templomban, ahov� mint ut�lag kider�lt feleslegesen mentek, mert amit kerestek Estrelle de Lioncourt sz�m�ra, nem volt ott. Egy r�vid ideig a n�t hib�ztatta, ami�rt beler�ngatta az egyetlen olyan feln�ttet, aki �desanyj�n k�v�l a legk�zelebb �llt az apj�hoz. Azt�n belegondolt, hogy milyen is volt Sirius temperamentuma �s bel�tta, hogy val�sz�n�leg nem lehetett volna lebesz�lni a k�ldet�sr�l, r�ad�sul a pillant�s, ahogy Estrelle –re n�zett egy�rtelm�en el�rulta, hogy fontos volt neki a n�.

Pettigrewt�l kapta a hal�los sebet a mellkas�ra, nem a n�t�l. Megint Pettigrew. Az �tkozott �rul�! M�r h�rom embert vesztett el miatta. M�r csak Lupin maradt neki, aki k�zvetlen kapcsolatban volt a m�lttal, amiben nem lehetett r�sze. �s Piton. B�r �t sz�vesen sz�m�t�son k�v�l hagyta volna. De nem tudta. A nagyra n�tt denev�r ugyan�gy ott volt, mint Remus, vagy Dumbledore. Furcsa kimondania, de n�lk�le se Roxfort a Roxfort. Persze negat�v �rtelemben.

Most pedig arra v�r, hogy v�gre mag�hoz t�rjen �s besz�moljon a m�sik gyilkos, Voldemort k�vetkez� borzalmas terv�r�l, amiben v�lhet�leg szerepel az �, Harry, kiiktat�sa. N�ha azt k�v�nta, hogy legyen v�ge, t�rt�njen meg, amire annyira v�gyik az a zsarnok, csak ne kelljen �lland� retteg�sben �lnie, hogy a bar�tai, az ismer�sei egy nap mind meghalnak, �s v�g�l �t is utol�ri a z�ld �tok. Az �tok, amit egyszer m�r t�l�lt. F�lt, hogy ez most nem �gy lesz, hisz m�r nincs senki, aki fel�ldozn� mag�t �rte. A bar�tait�l ilyet pedig sosem k�rne. Ink�bb v�lasztan� a hal�lt, minthogy ak�r Ront, vagy Hermion�t l�ssa �lettelen�l �sszecsuklani.

De nem csak �rt�k f�jna a sz�ve. Az iskolat�rsai, a rendtagok, a tan�rok t�bbs�ge… Mindaz, ami a Roxfort. Az otthona. Egy k�l�n vil�g, ami hatodik �ve folyamatosan �p�lt. Hisz minden tan�v tartogatott megannyi boldog �s szomor� pillanatot. Rengeteg eml�k k�t�tte m�r ide. Valahol f�jt volna neki, ha mindez a biztons�g, amit a falak �s Dumbledore ny�jtottak, elt�nt volna. M�gha n�ha ellens�gesen is viselkedett, vagy v�lekedett az id�s m�gus m�dszereivel kapcsolatban, az�rt valahol m�lyen mindig tisztelte. �s h�l�s volt, ami�rt m�r kisbabakor�ban is annyit vesz�d�tt vele, majd megengedte, hogy az iskol�j�ba j�rjon, s nem feledkezett el r�la. N�ha elgondolkodott rajta, hogy mi lett volna vele, ha nem kapja meg a furcsa leveleket a Privet Drive 4-ben. Vajon mi lett volna bel�le akkor? M�g mindig a gardr�bban kuksolna? M�g mindig �t p�c�zn�k ki Dudley�k egy kis m�ka rem�ny�ben? Most m�r nem tudta elk�pzelni az �let�t m�gia n�lk�l. Belegondolni is rossz volt, hogy m�g �vekig tanulhatta volna az unalmas, sz�raz mugli-tananyagot, aminek legal�bb hetven sz�zal�k�t soha nem haszn�lta volna.

Elmosolyodott, ahogy elk�pzelte mag�t valami hivatalban, vagy boltban. Nem, � itt van otthon. Ez a vil�g az, ahov� tartozik. A sz�let�se perc�t�l. A hal�la perc�ig. N�ha tal�lgatta mag�ban, hogy m�g h�ny �ve, h�napja, napja lehet az �let�b�l. Nem ringatta mag�t hi� �br�ndokba. Tartott t�le, hogy Voldemort, ha rajta m�lik, nem fogja sok�ig �lni hagyni. �s m�g ha t�l is �li �t, az sem fog v�ltoztatni semmin, legal�bbis addig nem, am�g el nem fogj�k az �sszes bossz�szomjas hal�lfal�t.

Keser�en fels�hajtott. �gy t�nik, neki nem sz�nt az �let k�nny� sorsot. Eg�sz �let�ben megb�lyegzett csodagyerek lesz. Soha nem fog tudni �gy elmenni sehov� a var�zsvil�gban, ahol ne b�muln�k meg, vagy ne tenn�nek fel p�r k�rd�st. Ebb�l a szempontb�l a muglik vil�ga vonz�bbnak t�nhet, de � tal�n ott sem �rezn� mag�t el�gedettnek. Ott is figyeln� az embereket, mint ahogy �k is figyeln�k �t. Sokszor �szrevette kisebb kor�ban, hogy p�ran furcs�n n�znek r�, mint akik meg�rzik, hogy � m�s. Err�l Hermion�val is besz�lgetett egyszer. � sem tudta mire v�lni, csak arra, hogy esetleg meg�rezt�k az erej�t az erre �rz�kenyebbek, mint ahogy vannak olyan muglik is, akik megborzongnak s ut�na fordulnak ha elmegy mellett�k egy szellem, vagy ak�r egy angyal.

Mindenesetre m�r volt ideje megszokni a k�v�ncsi tekinteteket a hat �v alatt, amit a Roxfort falai k�z�tt t�lt�tt. H�t igen, ezek a m�gi�val �titatott falak k�l�nlegesek voltak a sz�m�ra. N�ha v�gigsim�tott rajtuk, ha nem l�tta senki. P�rszor �szrevette, hogy Hermione is ezt teszi, mikor azt hiszi, hogy egyed�l van. A falak besz�ltek. Besz�ltek az elm�lt tan�vekr�l, a di�kokr�l, a tan�rokr�l, akik k�zt�k tanultak, tan�tottak, �ltek. Let�nt korok hossz� sor�r�l mes�ltek a reped�sei, az apr� d�sz�t�sek… minden egyes h�v�s k�…

De mindezek ellen�re volt, hogy �gy �rezte, ezek a falak megfojtj�k, hogy r�d�lnek �s agyonnyomj�k. Ilyenkor n�ha felmer�lt benne, hogy olyan, mintha b�rt�nben lenne. Persze ez nem �gy volt, de ki tudn� ezt elmagyar�zni egy kamasz, energikus fi�nak, aki nem tud sok�ig egy helyben maradni �s a saj�t biztons�ga �rdek�ben korl�tozni kell a mozg�ster�t?

L�p�sek zaja �bresztette r�, hogy hol is van. A folyos� v�ge fel� pislogott, de gyorsan meg kellett t�r�lnie szem�veg�t, hogy tiszt�n l�thassa az �rkez�t. Albus Dumbledore volt az. B�bor tal�rja eg�szen s�t�tnek t�nt a k�s� d�lut�ni f�lhom�lyban.

-         Nos, Harry, semmi v�ltoz�s?

-         Nincs. Madam Pomfrey kik�t�tte, hogy csak �nnel l�phetek be. Ugye… ugye ott lehetek mikor… Piton professzor elmondja, amit megtudott?

-         �, felt�tlen�l. �gy hiszem m�r nem vagy gyerek, �s t�ged is er�sen �rintenek ezek a h�rek, legal�bbis �gy hiszem.

Harry csak b�lintott, majd k�vette az igazgat�t a gyeng�lked�re.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s