21. Fejezet

El�k�sz�letek

Eugene ism�t meg�llap�thatta azt az �r�k igazs�got, hogy amit a legkev�sb� sem v�runk, nagyon hamar el�rkezik. Ezt az �rz�st az is el�seg�tette, hogy a Tal�lkoz� el�tti n�h�ny napot igencsak zs�foltt� tett�k.

Kor�n reggel kelt, hogy a rendes napi teend�it ell�ssa, est�nk�nt meg k�l�nb�z� felk�sz�t� kurzusokon kellett r�szt vennie, arr�l nem is besz�lve, hogy a vend�gek szob�it is neki kellett berendeznie a gondnokkal. Ez nem is lett volna annyira f�raszt�, ha azok nem a kast�ly k�l�nb�z� pontjaiban lettek volna. �gy viszont nagyon f�rads�gosnak bizonyult ez a munka, Eugene egyre t�bbsz�r k�rt apj�t�l vagy Madam Pomfreyt�l gy�gy�rt f�j� izmaira.

De a h�t m�lypontj�nak m�gsem azokat a perceket tekintette, amikor izoml�zt�l sajg� testtel felvonszolta mag�t a fi�h�l�ba, hanem az aznapi ruhapr�b�val egybek�t�tt kozmetikai �s fodr�szati ’tan�csad�s’.

F�radtan motyogta el a d�m�nak a jelsz�t, �s elcsig�zva bel�pett a klubhelyis�gbe. Odament szok�sos hely�re, �s ledobta mag�t Hermione mell� a pamlagra. A h�rom j� bar�t n�h�ny percig csak d�bbenten figyelte a j�vev�nyt.

- Eugene? – n�zett csod�lkoz� szemekkel Hermione, amikor megismerte a mellette �l� szem�lyt.

- �n lenn�k – morogta s�t�ten a fi�.

- Mi t�rt�nt veled? – ny�gte d�bbenten Harry.

- Voltam fodr�szn�l. Meg kozmetikusn�l – v�laszolta t�m�ren, mire Ron nem b�rta tov�bb, pr�szk�lve felnevetett.

- �s mit tettek veled? – faggat�zott Hermione, aki szint�n csuklott a visszafojtott nevet�st�l.

- Nem l�tszik? – k�rdezte Eugene duzzogva.

Val�ban, el�g furcs�n festett  a h�rom �r�n �t tart� �talak�t�s ut�n.. Most egy igencsak eleg�ns fekete d�sztal�r volt rajta, a sz�ve f�l�tt Roxfort jelv�ny�vel, amit egy viszonylag magas sark� csizma eg�sz�tett ki. Haj�t h�trafogt�k, �s valami f�nyes, citromillat� anyaggal bekent�k, hogy �gy maradjon. B�re er�sen barna lett, �gy r�n�z�sre nem lehetett meg�llap�tani, hogy csak smink miatt, vagy t�nyleg megv�ltoztatt�k a b�rsz�n�t. Szempill�ja viszont l�that�an ki volt festve, �s az arc�n is volt kev�s p�der.

- De l�tszik... M�gis, mi�rt... – Harry nem tudta befejezni a mondatod, mert bel�le is kit�rt a r�h�g�s.

- Mi�rt csin�ltak bel�lem majmot? – k�rdezte Eugene ny�g�sen.

- �n ink�bb boh�cot mondtam volna, de �gy is j�! – v�laszolta Harry k�tr�t g�rnyedve.

- Hogy a nagybecs� vend�geinknek tetszek.

- Nagyon... nagyon odalesznek �rted! – Ron alig tudott megmaradni a fotelben, annyira nevetett.

- Gondolom – morogta s�t�ten Eugene.

- Mit csin�ltak veled, eg�sz pontosan? – k�rdezte Hermione, aki el�g nehezen, de m�g b�rta tartani mag�t.

- Most az�rt k�rded, mert �rdekel, vagy csak k�r�rvendezni akarsz rajtam? – k�rdezett vissza s�rt�d�tten a fi�.

- Dehogy akarlak �n kinevetni... csak �rdekel...

- J�. Elmondom. De ha egyik�t�k is kir�h�g, megyek aludni! – jelentette ki szigor� tekintettel, ami f�lelmetes is lehetett volna, ha nem sz�pen kifestett, g�nd�r szempill�k al�l �rkezik a pillant�s. Harry�k ink�bb visszafogt�k der�lts�g�ket, hiszen k�v�ncsiak voltak Eugene aznapi kalandj�ra.

- Sz�val eb�d ut�n Fricsnek seg�tettem pakolni, �pp a jap�n igazgat�n� szob�j�t rendezt�k be, amikor McGalagony professzor sz�lt nekem, hogy fontos dolgom lenne. Gondoltam, hogy el�bbre hozz�k a mai felk�sz�t� kurzust, vagy egy m�sik termet kell majd berendezni... de nem.

- Gondolom ahogy felment�l ott v�rt r�d a fodr�sz meg a kozmetikus... – sz�lt k�zbe Harry, aki szerencs�re m�r higgadt tudott maradni.

- Nem eg�szen. El�sz�r az igazgat�hoz ment�nk, aki azzal fogadott, hogy egy nagy ember szeretne velem besz�lni – itt hat�ssz�netet tartott, k�zben v�gign�zett a t�bbiek �rdekl�d� arc�n.

- Ki volt az a nagy ember? – k�rdezett k�zbe Ron t�relmetlen�l.

- Cornelius Caramel – erre mindh�rom di�kb�l kit�rt a nevet�s, mert tudt�k j�l, milyen ’nagy’ ember a M�gia�gyi Miniszter.

- Te j� �g! Mit akart t�led? – ny�gte Hermione a k�nnyeit t�r�lgetve.

- Kisel�ad�st tartott, hogy milyen elv�r�saik lesznek a vend�geknek, ha meg�rkeznek. V�g�lis szerencs�re Hagrid is fog seg�teni, mert �n nem nagyon tudom a neh�z csomagokat cipelni...

- Hagridot is �talak�tott�k? – Harry szinte s�rt m�r a nevet�st�l.

- Nem. Szerencs�j�re. � csak a csomagokat fogja cipelni, nem tal�lkozik a l�togat�kkal.

- �s milyen elv�r�saik lesznek veled szemben? – �rdekl�d�tt Ron.

- Udvariasnak, okosnak, m�veltnek... �s legf�k�pp sz�pnek kell lennem – m�r � maga is vigyorgott, ahogy kimondta ezeket a szavakat.

- �s most sz�p vagy? – k�rdezte Ron.

- Szebb... legal�bbis a kozmetikus szerint... K�pzelj�tek, az orrom meg akart�k v�ltoztatni, hogy kisebb legyen! – panaszkodott.

- Mi�rt nem hagytad? – csod�lkozott Ron.

- Mert akkor nekem is olyan �tlagos fejem lenne, mint egyeseknek...

- K�sz! – morogta a v�r�s fi�. Nem csod�lkozott Eugene megnyilv�nul�s�n, mert azt m�r tapasztalhatta, hogy az orra s�rteget�s�t nem nagyon szereti – Sz�val Caramel kiokos�tott, ut�na j�ttek t�ged �talak�tani...

- Nem eg�szen... a miniszterrel hopp-porral ment�nk az Abszol �tra, �s a legnevesebb szalonba k�ld�tt be.

- Gondolom �r�lt�l neki... – vetette k�zbe Harry.

- Nagyon... De a szeg�ny kozmetikus kisl�nyok m�g jobban... Rendesen beles�padtak, amikor megl�ttak engem.

- Jujj... �s Caramel mit mondott nekik? – �rdekl�d�tt Hermione.

- Azt, hogy csin�ljanak bel�lem herceget...

- Nem semmi... – Harry eddig tudta csak a j�kedv�t visszafojtani.

- Sz�val el�sz�r kezdt�k a b�r�mmel. Abban mindannyian megegyeztek, hogy t�l s�padt vagyok, �s �gy a vend�gek azt fogj�k r�lam hinni, hogy a beteg�gyb�l keltem fel... Ron, ne r�h�gj! Sz�val kellett egy kis ’szol�rium’...

- Szol�rium? Az meg mi? – n�zett nagyot Ron.

- Gondolom a ’Bronzeo Assolato’ b�b�jjal barn�tott�k a b�r�d – jegyezte meg okosan Hermione.

- Mit tudom �n, valami olyasmi volt... L�nyeg az, hogy bevittek egy s�t�t szob�ba, le kellett vetk�zn�m meztelenre...

- Meztelenre? – m�ltatlankodott Hermione.

- Igen, sajnos. Mondtam nekik, hogy el�g lesz napoztatni a fels�testem, s�t egy p�l�ban is el�g lenne, ha barn�tan�nak, mert �gyse fogok puc�ran szaladg�lni a vend�gek el�tt...

- Rem�lem is! – morogta fenyeget�en Hermione.

- Szeg�nyek haza is menek�ln�nek... – cs�v�lta meg a fej�t Eugene – Sz�val be�ll�tottak abba a terembe, �s kimondt�k a var�zsig�t... nem tartott tov�bb n�h�ny m�sodpercn�l...

- �s ilyen hat�st �rt el? Ez igen! – b�lintott elismer�en Harry.

- Igen, de azt mondt�k, csak n�h�ny h�tig tart a hat�sa, s�t m�r h�rom nap m�lva sokat fog fakulni.

- �s a smink? - k�rdezte Harry sz�les vigyorral az arc�n.

- Igen... a smink. Raktak r�m n�h�ny r�teg vakolatot, mint l�tod...

- �s a szempill�d? – kuncogott Hermione.

- Ezt nem akartam engedni, de azt mondt�k, hogy vagy ez, vagy lev�gj�k a hajam.

- �s te egy�rtelm�en a szempillaspir�lt v�lasztottad. Jaj Eugene, sz�rny� vagy! – nevetett a l�ny.

- Tudom... Aprop�! Ugye seg�tesz megszabad�tani ett�l az iz�t�l? M�r rendesen k�nnyezik t�le a szemem...

***

Hermione m�r egy f�l �r�ja mosta Eugene arc�t Piton szob�j�ban, de m�g mindig maradt rajta egy kis p�der.

- Mivel kentek be t�ged? M�r az �sszes �ltalam ismert b�b�jt kipr�b�ltam, de nem siker�lt teljesen leszedni r�lad a sminket...

- Nem tudom... Hagyd ink�bb, majd lekopik – el�bb vagy ut�bb...

- Szerintem ut�bb...

Ekkor hangos kopog�s szak�totta meg besz�lget�s�ket.

- Gyere be! – ki�ltott ki Eugene az apj�nak.

Piton bel�pett a szob�ba, �s g�nyosan elmosolyodott, amikor megl�tta a pirosra d�rzs�lt, de m�g mindig p�deres arc� fi�t.

- Miss Granger, pr�b�lja ezzel – mondta, �s a l�ny kez�be nyomott valami z�ld folyad�kot tartalmaz� fiol�t.

- Mi ez? – k�rdezte Eugene viszolyogva. Nem tetszett neki az �tlet, hogy megint r�kennek az arc�ra valamit. �gy �rezte, egy �letre elege van a var�zs-kencefic�kb�l.

- Csak var�zskosz-elt�vol�t� egy kicsit felh�g�tva.

- Nem lesz t�le bajom? – n�zte a gyan�s folyad�kot Eugene.

- Nem. Legal�bb el fog t�nni r�lad ez a... Rem�lem nem szoksz r� a sminkre, mert olyan leszel a v�g�n, mint Lockhart volt!

- Ki az a Lockhart? A kozmetikus l�nyok is emlegett�k ezt a nevet, de olyan �h�tattal besz�ltek r�la, hogy nem mertem r�k�rdezni.

- Jobb, ha nem tudod – morogta Piton. A r�gi S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tan�r kellemetlen eml�keket id�zett benne..

- Hermione, ki az a Lockhart? – k�rdezte Eugene most a l�nyt�l, mivel l�tta, hogy apj�b�l nem szed ki semmi inform�ci�t.

- A tan�runk volt... – mondta Hermione teljesen elv�r�s�dve, persze ez a reakci� kor�nt sem tetszett a fi�nak.

- Pr�b�ljuk ki ezt a vackot, h�tha t�nyleg seg�t... – vetette oda m�rgesen a l�nynak. Hermione m�r nem tudta komolyan venni Eugene hirtelen s�rt�d�seit, nevetg�lve pr�b�lta ism�t megszabad�tani kedves�t a nem k�v�nt fest�kt�l.

- Most veszem �szre, hogy a szak�llk�d is befestett�k!

- Be. Pedig fekete az mag�t�l is – morogta a fi�.

- M�r k�sz is – �llap�totta meg el�gedetten a l�ny – Sz�p.

Eugene erre el�gedetten elmosolyodott, �s �t�lelte a l�nyt.

***

Elj�tt a di�kok �ltal v�rva v�rt este, amikor is a k�lf�ldi tan�rok meg�rkeznek a Roxfortba. Mindenki izgatottan k�sz�l�d�tt.  Mivel tudt�k, hogy a Beauxbatons �s a Durmstrang igazgat�i hogy fognak �rkezni, sejtett�k, hogy a t�bbi tan�r is valami izgalmas m�dj�t v�lasztja az utaz�snak.

Eugene-b�l megpr�b�ltak min�l t�bb inform�ci�t kicsikarni m�s h�zakb�l is, de a legizgalmasabb k�rd�sekre nem akart, vagy nem tudott v�laszolni.

D�lel�tt megint sz�p�tkezni vitt�k, majd a tal�ron v�gezt�k el az utols� sim�t�sokat. Eugene nagyj�b�l el�gedett volt a ruhadarabbal, hiszen val�ban el�ny�sen mutatott rajta. Viszont akadt vele egy kis gond...

Ak�rmilyen eleg�nsra is szabt�k, csak akkor mutatott igaz�n j�l a fi�n, ha nem vett al� semmit, viszont a Reggeli Pr�f�ta el�rejelz�sei szerint aznapra volt v�rhat� az �v egyik leghidegebb �jszak�ja.

Eugene apja k�r�s�re felvett egy j�gerals�t, amit�l m�r r�n�z�sre viszolygott, de v�g�l fel�lkerekedett hi�s�g�n j�zan esze, �s elfogadta az am�gy el�g komikus ruhadarabot. Neville a Griffend�l sz�neiben pomp�z� s�l�t aj�nlotta fel neki, de ezt sajnos nem fogadhatta el, hiszen a miniszter k�l�n k�r�se volt, hogy amikor fogadj�k a vend�geket, azok ne �rezz�k �gy, hogy az egyik h�z ki van emelve a t�bbi k�z�l.

Hagrid olyan izgatott volt, amilyennek Eugene soha sem l�tta. Nem nagyon �rtette, hogy mi�rt �rdekl�dik annyira az �ri�s a francia k�ld�tts�g �rkez�se fel�l. Sajnos ki kellett, hogy �br�nd�tsa szeg�nyt, mivel Madame Maxime csak legutolj�ra �rkezik majd meg.

�jf�lre j�rt az id�, amikor Eugene �gy gondolta ideje menni az iskola el�, v�rni a vend�geket.

Elb�cs�zott a t�bbiekt�l, akik megv�rt�k indul�s�t, �s sietett a kapu fel�.

�pphogy ki�rt a nagy t�lgyfaajt�n, hatalmas vihar kerekedett. Vissza akart menni, de a kapu becsap�dott, �s a fi� sehogy sem tudta kinyitni.

Hirtelen hatalmas �gzeng�s r�zta meg az iskola falait, �s egy vill�m vak�totta el Eugene-t aki rettegve szorult a kapuhoz.

A fekete felh� alj�n k�k �s s�rga vill�mok cik�ztak v�gig, a sz�l szinte �v�lt�tt. Eugene a csontjaiban �rezte a metsz� hideget, a term�szet nyers erej�t.

Amikor siker�lt kinyitnia r�snyire a szem�t, ha lehet m�g jobban megrettent. A felh�b�l hossz� torn�d�-t�lcs�r ereszkedett le. Eugene pislogott egyet, mert el�sz�r azt hitte, csak az �rz�kei j�tszanak vele: a t�lcs�rben mintha k�t emberi alak sziluettj�t v�lte volna felfedezni.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s