27. fejezet

Melo� �rkez�se

Eugene f�radtan n�zegette az igazgat�kt�l kapott aj�nd�kokat. A sz�pen kivarrt zs�kban �rt�kes illatszerek, �s eleg�ns �kszerek voltak.

De a fi�t legink�bb v�ratlanul felbukkant rokona �rdekelte. K�v�ncsi volt, m�gis mi t�rt�nt vele, hogy Olaszorsz�gb�l is a seg�ts�g�t k�ri. Term�szetesen apj�nak is megmutatta a levelet, aki kelletlen�l, de beleegyezett, hogy Melo� n�luk lakhasson egy ideig.

A lev�l szerint pont egy h�ttel k�s�bb �rkezik majd, egy mugli rep�l�j�rattal. Mag�ban rem�lte, hogy addig legal�bb egy f�nyk�pet kap r�la, hiszen semmilyen, a n� k�lsej�re vonatkoz� adat nem volt felt�ntetve a lev�lben.

Egy �vvel ezel�tt boldogan fogadta volna a h�rt, hogy tal�lkozhat egy rokon�val, de a var�zsvil�gban elt�lt�tt id� igencsak ki�br�nd�totta �t, hiszen eddig egyetlen olyan dolgot sem tudott meg a csal�dj�r�l, amire sz�vesen gondolna.

- Hadd n�zzem meg azt az �veget! – mutatott Ron egy sz�pen megmunk�lt, halv�nyk�k folyad�kot tartalmaz� palackra.

- Tess�k – adta oda neki Eugene, an�lk�l, hogy odafigyelt volna.

- Ezt kit�l kaptad? – faggat�zott tov�bb a v�r�s haj� fi�.

- Tess�k? Ja, n�zd meg, elvileg r� van �rva valahov� – felelte Eugene kiss� f�sultan.

- Atafusz - Kaukab asz-Szah�b – bet�zte Ron a palack nyak�ra szinte olvashatatlanul apr� bet�kkel grav�rozott sz�veget – Oda fog menni Hermione is, igaz?

- Valahogy �gy... – s�hajtotta Eugene. Nem �r�lt neki, hogy a m�sik felemlegette neki ezt a kellemetlen dolgot.

- �s... Te m�gy vele?

- Nem. Nem hiszem. Nekem itt kell dolgozni – h�zta el a sz�j�t, majd el�vett egy nagyobb csomagot, �s azt kezdte lassan bontogatni. Az aj�nd�k m�rete k�v�ncsiv� tette, b�r furcs�llta, hogy egyszer� barna csomagol�pap�r takarta csak.

- �s ezt ki adta neked? – �lt oda Ron Eugene �gy�ra, hogy jobban l�ssa, mit csin�l a fi�.

- Nyikolaj Szvetlov - Balsaja Likovica – olvasta mosolyogva Eugene – Gondolom alatta ugyan ez van le�rva m�g egyszer, csak cirill bet�kkel – nyomta Ron orra al� a cetlit, majd tov�bb bontogatta a pap�rt.

- Eddig ez a legjobb aj�nd�kod – �llap�totta meg Ron amikor el�ker�lt oroszos szab�s�, feh�r selyeming.

- Szerintem is. De a t�bbit ink�bb csak holnap n�zem meg, m�r f�radt vagyok – �s�tott egyet a hossz� haj� fi�.

- Egyet�rtek! Legal�bb hagyj�tok a t�bbi embert is aludni! – hallatszott Harry morgol�d�sa az egyik f�gg�ny m�g�l.

***

Az ezt k�vet� egy h�t nagyon gyorsan eltelt mindenki sz�m�ra. A vend�gek t�voz�sa ut�n mindenki fell�legezhetett. Az �js�gok �radoztak a rendezv�ny siker�r�l, Caramel n�pszer�s�ge majdnem a r�gi lett.

Harry is �r�lt, hogy m�g mindig nem �t szedt�k el� a legf�bb h�r gyan�nt. Az iskol�ban most legink�bb arr�l folyt a sz�, hogy kik lehetnek cseredi�kok, �s melyik orsz�gban. Azon senki sem lep�d�tt meg, hogy Draco Malfoy a Durmstrang di�kja lehet n�h�ny h�napig, viszont azt senki nem gondolta, hogy Harryt egyik iskola sem szeretn� a tanul�k k�z�tt l�tni. T�bben sz�v� is tett�k a fi�nak, de az elh�r�totta n�h�ny mondattal. Sajnos � tudta az igazs�got Eugene j�volt�b�l.

Csak rem�lni merte, hogy nem fogj�k t�nyleg elk�ldeni valami idegen orsz�gba. Nem szerette volna itt hagyni a bar�tait, haz�j�t.

Ezen elm�lkedett, mialatt lassan s�t�lt felfel� a l�pcs�n. Nem is vette �szre, hogy a h�l�teremben egy kisebb akad�lyt �p�tettek k�zvetlen�l az ajt� el�.

- Mi a fene ez? – k�rdezte kiss� ny�g�sen, amikor majdnem �tzuhant az utaz�t�sk�n.

- Ja bocsi... Mindj�rt elviszem ezeket innen... – szabadkozott Eugene.

- Minek ez a rengeteg minden? - cs�v�lta a fej�t a szem�veges fi�, mialatt nagy nehezen �tl�pte a nagy csomagot.

- Holnap reggel indulunk a rept�rre Melo� el�, nem tudtad? - vonta fel a szem�ld�k�t Eugene.

- De csak egy h�tv�g�re mentek nem? Legal�bbis ha j�l tudom, m�r vas�rnap este itt is leszel - n�zett �rtetlen�l Harry.

- Igen, az k�t �jszaka - b�logatott Eugene.

- Akkor minek ez a sok cucc? Piton nagyon fog �r�lni neki, hogy megint magaddal viszed a f�l Roxfortot.

- Lehet... A m�ltkor is azt mondta, hogy hagyhattam volna a csomagol�st Hermion�ra, � fele annyi f�l�sleges cuccot nem pakolt nekem...

- Tudsz valami konkr�tabbat arr�l a n�r�l? - v�ltott t�m�t Harry, mert nem akarta a t�voz�sakor megs�rteni a fi�t azzal, hogy kineveti.

- Kaptam r�la egy mugli igazolv�nyk�pet - vonta meg a v�ll�t Eugene - Az alapj�n neh�z lesz beazonos�tani.

- Majd csak �szreveszitek egym�st... Vagy ha nem ott a j�lbev�lt mugli m�dszer... - vigyorodott el Harry.

- Nagy feh�r t�bl�ra alkoholos filccel fel�rjuk a nev�t, �s mutogatjuk? Ez t�nyleg el�g c�lravezet�... - mosolyodott el a hossz� haj� fi�.

- Eugene, gyere m�r! - mondta Hermione az ajt�b�l, � szerencs�re �szrevette a t�sk�t, �gy siker�lt kiker�lnie azt.

- Hov�? - k�rdezte a fi�.

- Ap�d m�r a K�v�r D�ma el�tt �csorog, �s igencsak t�relmetlen. Tudod, hogy mindj�rt indulnotok kell! Ugye m�r menetk�sz vagy? - hadarta egy szuszra.

- Igen, indulok... Kik�s�rsz? - n�zett a l�nyra a legszebb kiskutya-tekintet�vel.

***

K�t �ra eltelt�vel Eugene m�r egy mugli taxiban robogott, �tban a londoni rept�r fel�.

F�sultan n�zett ki az ablakon a hideg es�ben f�z�san siet� emberekre.

M�r a kar�csonyi l�z r�g lecsengett, hely�t �tvette a sz�rke, unalmas febru�r. Eugene tudta, hogy nemsok�ra itt a v�rva v�rt tavasz, de ezt annyira t�volinak �rezte...

A v�zt�l f�nyl� aszfalton megcsillant az utcai l�mp�k s�rg�s f�nye, csak n�h�ny neonrekl�m t�rte meg ezt a s�rga-fekete egyhang�s�got.

Legbel�l nem igaz�n �r�lt az �j csal�dtag felbukkan�s�nak. M�r el�g csal�d�s �rte ahhoz, hogy ez a gondolat boldogg� tegye.

N�zegette a kiss� gy�r�tt f�nyk�pet, amir�l egy sz�parc� fiatal n� tekintett vissza mereven.

A fi� mellett �l� Piton is az ablakon b�mult ki, egy�ltal�n nem l�tszott rajta, hogy nem sokszor vette ig�nybe e mugli utaz�si lehet�s�get.

Eugenen szerette volna tudni, mit gondol ebben a pillanatban az apja, de az ism�t felvette szok�sos megfejthetetlen arckifejez�s�t.

Ahogy egyre k�zeledett a tal�lkoz�s id�pontja, �gy hatalmasodott el a fi�n az idegess�g.

Amikor kisz�llt a taxib�l, �rezte, hogy gyomra g�rcsbe r�ndul. Ahogy bel�pett a v�r�terembe, szinte azonnal �szrevette a keresett szem�lyt.

Melo� egy padon �cs�rg�tt, a l�ba el�tt n�h�ny kisebb b�r�nddel. A k�pen l�tott sz�p arc igencsak megviseltnek t�nt, legal�bbis a szeme alatti fekete karik�k err�l �rulkodtak.

B�r nem n�zett ki h�sz�vesn�l sokkal id�sebbnek, hossz�, vastag sz�l� fekete haj�ba n�h�ny �sz hajsz�l is vegy�lt.

V�kony, t�r�keny test�re szemmel l�that�an b� volt a ruha, l�tszott rajta, hogy r�vid id� alatt sokat fogyott.

Eugene gondolkod�s n�lk�l hat�rozott l�ptekkel odament a n�h�z.

- Eln�z�st... Te vagy Melo�? - k�rdezte magabiztosan, b�r legbel�l nem volt ennyire meggy�z�dve r�la.

- Igen - sz�lalt meg halkan a n�, �s r�emelte a fi�ra hatalmas s�t�tbarna szemeit.

- Seg�tsek vinni a csomagokat? - aj�nlotta fel udvariasan a seg�ts�get a fi�, de a n� csak �rtetlen�l n�zett r� - A csomagokat... Ezeket... Seg�tsek vinni? - k�rdezte ism�t lassan, j�l artikul�lva. Arra nem sz�m�tott, hogy az olasz h�lggyel nyelvi neh�zs�geik is lesznek. Hiszen erre a k�rd�sre sem v�laszolt, csak a fej�t r�zta, jelezve, hogy boldogul egyed�l is.

A n� felnyal�bolta a n�h�ny csomagot, �s ment Eugene ut�n.

- V�gre itt vagytok - morogta Piton, amikor megl�tta a k�t fiatalt - �dv�zl�m, Perselus Piton vagyok - biccentett a n� fel�, aki f�l�nken ny�jtotta a kez�t a f�rfinak.

- Melo� Rosato - suttogta. Szemmel l�that�an kellemetlen�l �rezte mag�t az �j k�rnyezetben. Piton r�viden, de hat�rozottan kezet fogott a n�vel.

- Vajon a mi k�zfog�sunk is �gy n�zhetett ki? - futott �t Eugene agy�n a gondolat.

A Piton - k�ri�ba a K�bor Grimbusszal mentek, mivel nem mert�k megkock�ztatni a hopp-porral val� utaz�st, tekintve, hogy Melo� minim�lis angoltud�sa miatt biztos, hogy nem a megfelel� helyre ker�lt volna.

Amikor meg�rkeztek, Emily m�r �r�mmel v�rta �ket. Az asszony boldogan �lelte mag�hoz nevelt fi�t, majd Melo�nak is bemutatkozott.

A vacsora m�r r�gen k�sz volt, csak az asztalt kellett megter�teni, amiben Eugene k�szs�ggel seg�dkezett, Piton addig megmutatta Melo� szob�j�t, ami m�r sz�pen berendeztek.

A fiatal n� nem sz�lt semmit, b�r l�tszott rajta, hogy nem ennyire pomp�s lakhelyre sz�m�tott. Piton kiss� mogorv�n t�rte, hogy Melo� sz�tn�zegessen a helyis�gben.

Az�rt sem sz�lt semmit, hogy a sz�p porcel�n d�szt�rgyakat a kandall�r�l felemelte, �s k�zelebbr�l is szem�gyre vette.

- Gyertek enni, m�r t�laltunk – kiab�lt fel Eugene, aki ekkorra m�r igencsak meg�hezett. R�ad�sul Emily a kedvenc leves�t f�zte, �gy egy percet sem akart vesztegetni.

- Megy�nk – mondta Piton, �s az ajt�ra mutatva jelezte a fiatal n�nek, f�radjon ki a szob�b�l.

Az �tkez�s viszonylag csendben zajlott, az asztaln�l tart�zkod�k nem sokat sz�ltak egym�shoz a vacsora v�gezt�ig.

- Melo�... – kezdett hozz� Eugene kiss� emelt hangon, mintha a n�nek a hall�s�val lenne baj – El tudod mes�lni, mi�rt vagy itt?

- El kellett mennem otthonr�l... – sz�lat meg Melo� egy kis gondolkod�s ut�n, hiszen �ssze kellett szednie az alig p�r hete tanult nyelv n�h�ny szav�t.

- Mi�rt? – k�rdezte Piton egy cseppet inger�lten.

- Elvesztettem a h�zam. Nem tudtam fizetni sok – itt el�vett egy kis sz�t�rat, belelapozott, �s folytatta – ad�ss�g volt nekem sok... – feln�zett a t�bbiekre, v�rta, h�tha valamelyik megkegyelmez neki, �s abbahagyj�k a faggat�z�st, de csak k�rd� tekinteteket l�tott. Lehajtotta a fej�t, �s folytatta.

- Sz�leimnek volt baleset... Meghaltak – ny�gte elcsukl� hangon – Nem maradt senkim, nem tudtak nekem seg�teni. Bar�taim sem tudtak seg�teni. Nem volt nekem el�g fizet�s, hogy... – a f�jdalom �s a k�ts�gbees�s b�trabb� tette, de �gy egy kicsit gyorsabban besz�lt, m�g nehezebb� t�ve a t�bbieknek, hogy �rts�k. Ahogy ism�t feln�zett, hatalmas szemeiben k�nnyek csillogtak.

- Hogy kifizesse a sz�ml�it... – fejezte be helyette Piton – De a Kviblik Nemzetk�zi �rdekv�d� Szervezete tett m�g egy k�s�rletet, miel�tt az utc�ra ker�lt volna...

- S� – b�lintott a n�, b�r Eugene egy�ltal�n nem mert volna r� m�rget venni, hogy Melo� kicsit is �rtette, amit az apja mondott.

- Hol dolgozt�l? – faggat�zott tov�bb a fi�.

- Egy iskol�ban – s�t�tte le a szem�t a n�.

- Te is tan�r vagy? – lep�d�tt meg Eugene. Igaz, kedvesnek �s aranyosnak tal�lta Melo�t, az�rt nem t�nt t�l okosnak.

- Szak�csn�... – pirult el mialatt kimondta. L�tszott rajta, hogy sz�gyelli szakm�j�t.

- �s meddig akar itt maradni? – k�rdezte gonosz vigyorral Piton.

- Nem tudom... – kapta fel a k�rd�sre a fej�t Melo� – Nincs hov� mennem...

- Tudom. Nos... Megengedem, hogy itt maradjon, de csak egy felt�tellel. Amennyiben tal�l mag�nak munk�t, itt lakhat, ameddig csak akar – l�tta, hogy a n� egy szav�t sem �rti, ez�rt a fi�hoz fordult – Magyar�zd meg neki valahogy. J��jt! – azzal felkelt az asztalt�l, �s elindult a kicsi pinceszob�ja fel�.

***

Eugene f�radtan d�lt h�tra apja �gy�n, �s a plafont b�multa. Nem is gondolta, hogy ennyire f�raszt� lesz ez a h�tv�ge. Melo� t�nyleg nagyon rendes volt, m�r az els� napokon is sokat seg�tett Emilynek, s�t a vacsor�t is � f�zte szombaton - meg kell hagyni igencsak finomra.

Viszont a besz�lget�s vele... Eugene megpr�b�lta azt az el��t�let�t elfojtani mag�ban, miszerint a sz�p n�k csak nagyon ritk�n okosak is, de eddigi tapasztalatai szerint Melo� nem tartozott a szab�lyt er�s�t� kiv�tel k�z�. Piton viszont kev�sb� toler�lta a n� n�ha kiss� neh�z felfog�s�t, gyakran g�nyol�dott vele, �s szinte �lvezte hogy az legt�bbsz�r m�g a c�lz�sokat sem �rti.

Gyakran Eugene kelt szeg�ny n� v�delm�re, aki ez�rt legink�bb vele pr�b�lt kommunik�lni - a fi� nem t�l nagy �r�m�re.

- Fiam, Hermione szeretne bemenni hozz�d - kopogtatta meg Piton az ajt�t.

- Gyere! - sz�lt ki a fi� f�radt hangon.

- Szia - a l�ny le�lt a fi� mell�, �s odahajolt, hogy megcs�kolja.

- Szia... - mosolyodott el halv�nyan Eugene �s viszonozta a cs�kot.

- Mes�lj, milyen volt a h�tv�ge n�lk�lem? - k�rdezte Hermione teljesen hozz�b�jva a v�leg�ny�hez.

- Nagyon rossz... Unalmasnak nem mondan�m, mert zajlott az �let, rendesen... - h�zta el a sz�j�t Eugene.

- Annyira sz�rny� az �j rokon? - faggat�zott a l�ny.

- Nem... Csak ap�m �ll hozz� egy kicsit furcs�n. �gy l�tszik nem nagyon kedveli szeg�nyt...

- De mi�rt? - csod�lkozott Hermione.

- Fogalmam sincs... Nem szimpatikus neki, ennyi. Csak ezt t�ls�gosan is �rezteti vele.

- Szeg�ny... - s�hajtott a l�ny. � pontosan tudta, milyen az, amikor Pitonnak valaki nagyon nem rokonszenves.

- �s... Veletek mi t�rt�nt? Gondolom pihentetek �s tanultatok... - belet�rt a l�ny hossz�, g�nd�r haj�ba, k�zben kedvesen n�zett r�.

- Semmi k�l�n�s... Hacsak nem... Harry megint �lmodott - mondta komolyan a l�ny.

- Mit?

- Amit a m�ltkor, csak egy k�l�nbs�ggel... Megf�jdult a sebhelye! - mondta agg�dva a l�ny.

- Biztos csak rosszul fek�dt a p�rn�n! - v�laszolta f�lv�llr�l Eugene. Nem mintha nem hitte volna el a l�nynak a dolog komolys�g�t, csak egy kicsit meg akarta nyugtatni szerelm�t.

- Eugene, jobb lesz ha vigy�zol! - simogatta meg a fi� arc�t a l�ny.

- Ne f�lj... Hiszen az�rt vagyok itt, hogy biztons�gban tudjanak, nem? Elvileg itt a Roxfortban nem igaz�n tudnak �rtani nekem...

- Az�rt csak legy�l �vatos! - simult hozz� m�g jobban a l�ny.

- Igenis, f�n�k - cs�kolta meg szenved�lyesen Hermion�t a fi�.

***

Eugene aznap nem ment fel vacsor�zni, ink�bb az �res h�l�terembe ment, hogy nyugodtan ki tudjon csomagolni a b�r�ndj�b�l.

Nem nagyon szerette volna, ha ezen m�velet k�zben zavarj�k, tudta hogy Harry�k �gysem tudn�k meg�llni, hogy ne ellenkezzenek vele. Nem mintha az ilyen ugrat�sok annyira f�jtak volna neki, de most f�radtnak �rezte mag�t ezekhez.

Most m�r b�nta, hogy mi�rt vitt arra a k�t �s f�l napra ennyi holmit, hiszen ezeket ki is kell pakolni, amit kev�sb� szeretett...

Egyszercsak a ruh�k k�z�tt tal�lt egy pap�rt. Elmosolyodott, arra gondolt, hogy nevel�anyja hagyott neki valami kedves �zenetet, de amikor kez�be vette a levelet, megh�lt az ereiben a v�r.

A bor�t�kot m�regz�ld pecs�t z�rta le, amibe a s�t�t jegyet nyomt�k c�mer�l...

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s