Consolamentum

1. fejezet

A szerencs�tlen �llat rettegve dugta ki a fej�t a h�z�b�l: cs�pj�n �l�, kis szemeivel f�l�nken p�szt�zta a zajos, zizeg� udvart, �s olyan �rz�se volt, hogy valami nem stimmel. S�kos teste nem tapadt hozz� semmihez, ami biztons�got jelentett volna; nem �rtette h�t, mi t�rt�nt vele.

Ekkor egy nagy, cs�f, f�lelmetes l�ny vis�t� hangon rivallt r�:

- CSIGA-BIGA!

Lily Evans mosolyogva meglengette a csigah�zat.

- Ki fog esni bel�le a csigabiga, �desem - mosolygott �desapja, aki nem messze t�le egy pl�den hasalt, a h�t�t s�ttetve.

A l�nyka nyomban felhagyott a csiga b�ntalmaz�s�val. Felemelte, a nap ir�ny�ba tartotta, �s egy hossz� f�sz�llal csiklandozta az �llat kil�tsz�, sz�rk�sbarna test�t.

- Mit csin�lsz, kicsim? - k�rdezte �desanyja fel�lve. Bekapcsolta mag�n a bikinifels�t.

- A csigapapa szomor�, �s nem akar j�tszani a csigab�bikkel - v�gta r� Lily, a ker�t�s melletti csigakol�ni�ra mutatva.

Mrs. Evans elkacagta mag�t.

- Lehet, hogy a csigapapa �lmos, �s aludni szeretne.

- De nem lehet, mert akkor megsz�knek a csigab�bik! - felelte a l�nyka izgatottan. - Sz�kik a csiga! - rikkantotta.

Odaszaladt a pal�nkhoz, hogy visszaszerezzen egy menek�l�, cs�kos h�zas �llatot, mely k�ts�gbeesetten pr�b�lt elillanni vad�c gyermek el�l.

Sz�lei egym�sra mosolyogtak.

- Nem �rtem, mi sz�pet l�t ezekben a cs�sz�m�sz�kban… - mondta anyja halkabban, ahogy levette a napszem�veg�t. - Szinte csak csig�kkal �s giliszt�kkal j�tszik… mit rontottunk el a nevel�s�ben?

- Nem tudom, sz�vem - nyitott ki Mr. Evans egy �veg s�rt. - �szint�n sz�lva kezdek agg�dni a l�nyaink�rt…

Petunia fel� pillantott.

Egy alig id�sebb kisl�ny a vir�gbokrok k�z�tt bujk�lt. T�rden k�szva lopakodott az �gy�sok k�z�tt, hangtalanul k�vetve egy sz�ps�ges, sz�nes pillang�t. Amikor be�rte, lend�letet vett, �s r�vetette mag�t - sikertelen�l. Koszosan-maszatosan felt�p�szkodott, �s megt�r�lte arcocsk�j�t.

- Petunia, �desem, mit csin�lsz?

- Semmit - mondta a l�ny gyorsan, mintha le akarn� tagadni a percek �ta tart� hadm�veletet.

- Gyere ki a vir�gok k�z�l, kicsim, mert m�r �gy is olyan koszos vagy, mint egy kismalac… Mi a baj ezekkel a gyerekekkel? - k�rdezte Mrs. Evans, megvakarva a fej�t.

Petunia el�gg� elszontyolodott a hasonlat hallat�n, �s �gy tett, ahogy anyja k�rte.

- Hagyd csak, hadd j�tszanak…

Lily nem igaz�n figyelt oda sz�lei besz�lget�s�re, mert a csig�k begy�jt�s�n k�v�l fesz�lten koncentr�lt m�g valamire: a b�k�k brekeg�s�re a pal�nk t�ls� oldal�r�l. Le is tette a szorongatott csigapap�t, �s odab�jt a ker�t�shez.

�szrevette, hogy az egyik deszka csak fel�l van r�gz�tve. F�lrebillentette, �s �tpillantott a szomsz�d kertj�be.

Nem l�tott se boldogan j�tsz� gyermekeket, se csendben napoz� sz�l�ket, csak egy gazzal ben�tt, elhanyagolt udvart, melynek rendetlens�gben nem akadt p�rja az eg�sz utc�ban.

Egy v�ratlan d�rren�s �s ajt�csattan�s azonban megijesztette. A l�c visszalend�lt a hely�re, Lily pedig meglapult m�g�tte. A s�t�t h�zb�l egy f�rfi kiab�l�sa hallatszott ki.

- A rohadt d�geitek! - �v�lt�tte.

Sz�kek csikorogtak, �s t�ny�rok csattantak sz�t, hangosan cs�r�mp�lve. Egy n� pr�b�lta halkan csit�tgatni, de a f�rfi, �gy t�nt, k�ptelen megnyugodni.

- Ha m�g egyszer megl�tom, hogy ilyen szarokat hoztok a h�zamba…! M�g egyszer…! Megn�zhetitek magatokat!

Mr. �s Mrs. Evans felk�ny�k�lt a pokr�con, ahogy szomsz�dasszonyuk fojtott hangon felzokogott.

- Szerencs�tlen n� - morogta Mr. Evans.

Feles�ge helyeselt.

- Szeg�ny Eileen. Nem ilyen f�rjet �rdemelt… legal�bb a gyereket ne b�ntan�…

- Hogy is h�vj�k? Valami k�l�nleges neve van…

- Igen, igen, Perselusnak h�vj�k… Tobias gy�l�li ezt a nevet, az�rt b�ntja a fi�t olyan gyakran… Eileen legal�bbis ezt motyogta a m�ltkor… Annyiszor bennem volt, hogy kih�vom r�juk a rend�rs�get… Egyszer baj lesz… nagy baj…

Egy falnak csattan� �vegpoh�r z�rta le a veszeked�st.

Lily is �sszeszedte mag�t, �s m�g k�v�ncsibb arccal lesett �t a m�veletlen kertbe. Sikkantott egyet ijedt�ben, mikor megl�tta, hogy a h�ts� ajt�n valaki kil�p a h�zb�l. Egy apr�, maszatos arc� fi�cska volt az, dr�tszer�, k�cos hajjal; koszos, cs�kos p�l�ban �s kisnadr�gban. �kl�vel a szem�b�l el�buggyan�, k�v�r k�nnycseppeket morzsolgatta. �m ahogy a l�pcs� alj�ra �rt, �szrevette a kukucsk�l� kisl�nyt.

Lily gyorsan visszabillentette a hely�re a pal�nkot, �s fennhangon besz�lni kezdett a csig�ival, hogy a leleplez�d�snek m�g a l�tszat�t is elker�lje. A fi�cska azonban odaevick�lt a ker�t�s t�ls� oldal�hoz - noha ez el�g komoly feladatnak bizonyult a magas f� miatt.

Ez�ttal � hajtotta f�lre a deszk�t, �s a v�r�s haj�, kicsi l�nyk�t kereste.

- Te ki vagy? - k�rdezte er�sen selyp�tve.

Tejfogai m�r elkezdtek hullani.

Lily megdermedt, �s csak lassan mert megfordulni. Csintalan jelleme ellen�re most eg�szen megszeppentnek t�nt.

- Lily vagyok. Mi itt lakunk - mutatott a h�zuk fel�. - T�ged hogy h�vnak?

- Peszelusnak - ny�gte ki a sz�t a fi� er�lk�dve, �m m�g �gy is roppant mulats�gosnak hangzott.

Lily felnevetett.

- Fura neved van!

- Ne nevess ki, Riri! - rivallt r� a fi� hirtelen t�madt indulattal.

A l�ny elhallgatott.

- Nem Riri a nevem, hanem Lily! Ne cs�folj!

- Ri-ri… Ri-ri… Ri-ri… - szajk�zta Perselus g�nyol�d� hangnemben, Lily pedig szipogni kezdett.

- Lily!

- Ri-ri… Ri-ri…

- Hagyd abba!

- Ri-ri… Ri-ri…

A kisl�ny m�r pityergett a keser�s�gt�l.

- Az �n nevem nem Riri, hanem… Riri! - k�hintette, �s nyomban a sz�j�hoz kapott.

Meleg nedvess�get �s apr�cska f�jdalmat �rzett. Amikor megt�r�lte ajkait, l�tta, hogy ujjacsk�i v�resek. Egy �rva szemfogat szorongatott a mark�ban. Sz�ja s�r�sra g�rb�lt, �s olyan istentelen�l kezdett el b�mb�lni, hogy sz�leit hal�lra r�misztette. Mrs. Evans l�lekszakadva futott oda hozz�.

- Mi a baj, �desem? - t�rdelt le el�. Vetett egy k�v�ncsi pillant�st Perselusra, aki �rdekl�dve figyelte a kis csal�dot.

Lily remegve mutatta meg a kis fogat. �desanyja l�tsz�lag megk�nnyebb�lt, mert hatalmasat s�hajtott.

- Jaj, kincsem! - �lelte mag�hoz gyermek�t. - Csak kiesett az els� tejfogad! Nincs semmi baj!

Pr�b�lta csit�tgatni, de Lily m�gis nagyon kedveszegettnek t�nt.

- Nem lesz t�bb� fogam? - k�rdezte k�ts�gbeesetten.

- Dehogynem - simogatta meg k�cos fej�t a n�. - Ki fog az b�jni hamar! N�zd csak meg a kicsi Perselust - mutatott a m�g mindig mellett�k �lldog�l� kisfi�ra. - M�r neki is hullanak a fogai - mosolygott r�.

Perselus, hogy igazolja szavait, kit�totta a sz�j�t: kivillant hi�nyos fogsora.

- Milyen �des kis csorbacs�k - jegyezte meg Mrs. Evans kedvesen. - Jaaj, te nagy l�ny! - ny�gte, ahogy felemelte Lilyt. - Nyom�s a k�dba! Ilyen koszos k�zzel nem turk�lhatsz a sz�dban…!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s