Consolamentum

12. fejezet

A b�jos l�nyka kor�hoz k�pest meglehet�sen sz�gyentelen�l s�hajtozott, ahogy kedvese test�n ringat�zott. Cs�p�je k�jesen hull�mzott el�re-h�tra, le �s fel; kibontott, hossz� haja pedig csak �gy lengett a h�ta m�g�tt. Form�s kezeivel melleit takarta: eleinte szem�remb�l, k�s�bb azonban r�j�tt, milyen kellemes is, ha ujjbegyeivel ingerli �ket. H�travetette fej�t, �s beles�hajtott a gy�ny�r� szeretkez�sbe.

- Merlinre, Riri… - ny�gte Perselus, ahogy a beteljesed�s hev�ben belemarkolt a l�ny fenek�be.

Fej�t szinte g�rcs�sen a p�rn�ba f�rta, �gy mosolygott: el�gedetten… boldogan.

Lily r�fek�dt mellkas�ra, �s megcs�kolta a nyak�t. Reszketve pihegtek, �s k�v�ncsian n�zt�k egym�st. A fi� megsimogatta a l�ny izzadt homlok�t, �s �vatos cs�kot nyomott r�.

Lily lehunyta a szemeit. Soha sem �rzett m�g ilyen meghitts�get; sosem tudta mag�t ekkora biztons�gban. Minden olyan sz�p �s gondtalan volt…

- Azt hiszem, Petunia tudja - mondta v�g�l eg�szen halkan.

- Mit tud Petunia?

- H�t… kett�nkr�l…

Perselus �sszerezzent kiss�, de nem ijedt meg k�l�n�sebben.

- �s az baj?

Lily megvonta a v�ll�t.

- Fogalmam sincs. Nem �rdekel, ha elmondja any��knak. Szeretlek - b�jt hozz� �jra.

A fi� b�natos szemekkel em�sztgette az utols� sz�t. �vek �ta senki, m�g a saj�t anyja sem mondta neki, hogy szereti. Erre most itt ez a sz�ps�ges l�ny, a maga vad�cs�g�val, a teljesen m�s vil�ggal, ahonnan j�tt, �s azt mondja…

- �n is szeretlek - �lelte meg szorosan, mintha csak att�l tartott volna, hogy megsz�kik.

Lassan f�l�je kerekedett, �s megt�maszkodott a l�ny v�llai mellett. Az k�v�ncsian figyelte, mit csin�l. Perselus halkan szuszogva, szimatolva barangolta be illatos b�r�t, olyan k�nny� cs�kokat hagyva b�r�n, melyek finomabbak voltak a pillang�k �rint�s�n�l is. Forr� lehelete izzadts�gcseppeket csalt Lily b�r�re, melyek azt�n csiklandozva gurultak v�gig test�n, meg�llapodva kulcscsontj�nak, �l�nek g�dr�csk�iben. Perselus ujjbegyeinek �vatos, cir�gat� �rint�s�vel simogatta, ahol csak �rte, amit�l a l�ny t�bbsz�r is megremegett. Mintha csak selymes vir�gszirmok hullottak volna r�juk… Mintha egy gy�ny�r� mez�n fek�dn�nek, a magas f� rejtek�ben, csak �k ketten…

Lily szemeib�l a k�j k�nnyei buggyantak el�. Ujjaival megmarkolta Perselus haj�t, �s reszketve �vbe hajlott a dereka. Perselus a cs�p�je al� b�jtatta bal karj�t, ajkaival, nyelv�nek hegy�vel pedig a l�ny has�t, k�ld�k�t k�nyeztette. Ahogy kedves�t tartotta… a csod�latos szerelmesked�s k�zepette… �gy �rezte, soha sem volt m�g ennyire sz�p szeretni �s szeretve lenni.

- K�sz van. Megihatod - t�rdelt a l�ny el� Perselus egy poh�r v�zzel, melyben elkavart egy keveset a fogamz�sg�tl� b�jitalb�l.

Lily b�lintott, �s lass� kortyokban felhajtotta tartalm�t. Kedvese megcs�kolta arc�t, majd folytatta az �lt�zk�d�st.

- Pihenj m�g egy kicsit… a m�ltkor is sz�d�lt�l t�le… Addig hozok fel valami harapnival�t a konyh�b�l…

Beleb�jt ingj�be, �s �sszegombolta mag�n a nadr�got.

- Hadd seg�tsek - ny�lt a l�ny a feh�rnem�j��rt. - Nem vagyok egy konyhat�nd�r, mint a n�v�rem, de az�rt csak �ssze tudunk dobni valamit. Megl�tod, m�k�s lesz!

Perselus elmosolyodott, �s m�r ny�lt is az ajt� gombj��rt, mikor az v�ratlanul kiny�lt. �desanyja sz�guldott be, egy nagy halom ruh�val a karjaiban.

- Fiam, elhoztam a tiszta ruh�kat a mosod�b�l, majd hajtogasd �ssze �ket �s rakd… be… a…

Elakadt a l�legzete, mikor megl�tta a meztelen l�nyt, ahogy az beugrik az �gyba, �s mag�ra r�ntja a takar�t. Perselus olyan s�padt lett, mint egy k�s�rtet, �s a szeme vill�mokat sz�rt.

- Nem tudsz kopogni?! - f�rmedt r�.

- Nagyon sajn�lom… - szabadkozott Mrs. Piton. - Bocs�ssatok meg!

Azzal kih�tr�lt a szob�b�l, �s becsukta az ajt�t.

A k�t fiatal egym�sra n�zett: tekintet�k most n�mi f�lelmet t�kr�z�tt.

- Jaj, Perselus… - ny�gte Lily. - Most mit csin�ljunk?

- Ne agg�dj, nem lesz semmi baj… Elint�zek mindent - szor�totta meg a kez�t a fi�, �s m�r indult is az ajt� fel�.

Az r�snyire �jra kiny�lt.

- Fiam, kij�nn�l egy percre? - k�rdezte anyja nem kev�s aggodalommal a hangj�ban.

Perselus d�h�sen l�pett ki a s�t�t folyos�ra, ahol Mrs. Piton a kezeit t�rdelve v�rta.

- Mi�rt nem tud egyik�t�k sem kopogni?! - sziszegte a fi�.

- Ap�d is r�tok nyitott?

- Nem, de kor�bban �ppen el�gszer! Elegem van! H�t nincs kezetek?!

- Bocs�ss meg, kicsim, �n nem is gondoltam volna, hogy…

- Nem is gondoltad volna, mi? H�t tudd meg, hogy igenis egy�tt vagyunk, �s szeretj�k egym�st!

- De… fiam! �s arra nem gondolt�l… hogy bajba sodorhatod szeg�ny kisl�nyt?

- Lily nem kisl�ny m�r, anya!

- �s hogyha… teherbe esik? Merlinre, mi lesz veletek, ha gyermeke sz�letik!

Perselus fej�t el�nt�tte a harag �s sz�gyen�rzet fura kever�ke.

- Nem fog teherbe esni, mert gondoskodtunk r�la, hogy ez ne t�rt�nhessen meg!

- Ho-hogyan?

- F�ztem neki fogamz�sg�tl� b�jitalt! Semmi baja nem lesz!

- �, fiam! H�t te m�r el tudsz k�sz�teni ilyen bonyolult f�zeteket? - csillant fel Eileen szeme. �r�m�ben �sszekulcsolta a kezeit. - Olyan b�szke vagyok r�d! - �lelte meg hirtelen. - �n mindig is tudtam, hogy nem �r�k�lted ap�dnak azt a sz�rny�, haszontalan term�szet�t!

- Hagyj�l! Ne �lelgess! - pr�b�lt menek�lni a fi� k�nl�dva.

Az ajt� kiny�lt m�g�tt�k, �s Lily �vatosan kikukucsk�lt.

- Mrs. Piton - rebegte f�l�nken.

- Gyere, aranyom, ne f�lj - t�r�lte meg a szemeit Eileen, �s v�gre elengedte tiltakoz� fi�t, aki teljesen belepirult a szorongat�sba. Megsimogatta a l�nyka fej�t, �s b�szk�n v�gigm�rte �ket.

- K�rem… ne haragudjon Perselusra…

A n� leintette, �s �tkarolta �ket.

- Csak ap�d meg ne tudja… - suttogta oda nekik, mert szinte maga is rettegett hitvese reakci�j�t�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s