20. fejezet

A sz�monk�r�s

Valeriana m�snap rossz �rz�ssel k�zeledett a Malfoy- k�ria fel�. Tulajdonk�ppen �r�lt, hogy nem kell az aznapi kviddicsmeccsen lennie. Ugyanakkor keresztapja er�szakos faggat�z�s�ra gondolva most m�gis ink�bb �lt volna a szakad� es�ben a lel�t�n.  Es�kab�tj�t j�l a fej�be h�zta, ennek ellen�re teljesen b�rig �zott mire a h�z bej�rat�hoz �rt. Az el�t�rbe l�pve els� dolga volt, hogy ruh�it �s haj�t egy egyszer� var�zslattal megsz�r�totta. �gy �rezte eg�szen a csontj�ig leh�t�tte test�t a nyirkos hideg. T�sk�j�t az el�t�rben hagyva egyenesen a t�rsalg� kandall�j�hoz sietett, hogy a t�zn�l kiss� felmelegedhessen. R�videsen megjelent Narcissa is.

-         Valeriana! M�r meg is j�tt�l? – k�rdezte felt�n�en kedvesen a l�pcs� alj�ra �rve, majd odament keresztl�ny�hoz, hogy melegen �t�lelve �dv�z�lje. – Lucius nincs itthon, de tal�n eb�dre haza�r. Biztosan siet, mert nagyon v�rt t�ged.

Valeriana nem sz�lt semmit. Csendben le�ltek a kandall� el�tti fotelba. Egy id� ut�n azt�n �jb�l Narcissa sz�lalt meg.

-         Draco j�l van? M�r nagyon r�g�ta nem �rt egy sort sem.

-         Igen minden rendben van vele. Ne agg�dj keresztany�m a kamaszokn�l term�szetes, hogy n�ha megfeledkeznek a k�telezetts�geikr�l. Am�gy meg ma lesz kviddicsm�rk�z�se a Holl�h�t ellen.

-         Lucius mit nem adna, ha ott lehetne, hogy megn�zhesse mik�nt gy�z a fia! – mondta sop�nkodva Narcissa. – De sajnos a jelen k�r�lm�nyek ezt nem teszik lehet�v�. Olyan b�szke a fi�ra!

-         Minden oka meg van r�! – f�zte hozz� Valeriana. – Draco t�nyleg nagyon tehets�ges var�zsl�, �s nagyon j�l tanul.

-         Csak ne lenne olyan heves, �s kisz�m�thatatlan! – fakadt ki Narcissa. – R�ad�sul az az �rz�sem, hogy egyre jobban elt�volodik t�lem.

-         Nem hiszem. Mindenki sz�m�ra az �desanyja az egyik legfontosabb szem�ly a vil�gon, de a Draco kor� fiatalok ezzel m�g nem igaz�n vannak tiszt�ban. Id�vel minden rendez�dni fog megl�tod!

-         B�r �gy lenne, de azt hiszem itt egy kicsit m�sr�l is van sz�. – n�zett Narcissa meredten a lobog� t�zbe. – Lucius igyekszik kisaj�t�tani mag�nak Dracot. Leg�jabban az a k�v�ns�ga, hogy m�g tizenhetedik sz�let�snapja el�tt megkaphassa a S�t�t Jegyet a karj�ra, hogy mint hal�lfal�t b�szk�n vihesse mag�val mindenhova. Akkor pedig �n m�r teljesen kirekeszt�d�m. Csak �k ketten lesznek egym�s sz�m�ra, �n pedig k�v�l�ll�k�nt n�zhetem a fiam �let�t.

-         Mi�rt mondod ezt? – csod�lkozott Valeriana, �s igaz�b�l nem is �rtette keresztanyja pontosan mire is gondol. – Hiszen v�rhat� volt, hogy Draco is hal�lfal� lesz, �s ett�l csak m�g jobban k�z�tek tartozik. Ennek az �letnek te is ugyan�gy r�szese vagy, mint keresztap�m. Draco pedig mindig a te fiad marad!

-         Az �n fiam… - m�l�zott el Narcissa nagyot s�hajtva. Valeriana l�tta keresztanyja arc�n, hogy jobb ha ezt a t�m�t ink�bb nem folytatj�k.

-         Keresztap�m a Nagy�rn�l van? – k�rdezte azt�n Valeriana, hogy Narciss�t kicsit kiz�kkentse m�lab�s hangulat�b�l.

-         Nem tudom pontosan. Szerintem valami fontos gy�l�s lehet, mert tegnap eg�sz nap szervezkedett. J�ttek- mentek az emberek a h�zban. – felelte Narcissa, de m�g mindig nem n�zett keresztl�ny�ra.

-         Hogy-hogy te nem tudsz err�l, �s neked nem kellene a gy�l�sen lenned? – k�rdezte meglep�dve Valeriana, mire keresztanyja v�gre r�n�zett.

-         �n nem tartozom k�z�j�k!

-         Tess�k? – n�zett Valeriana �rtetlen�l a f�tyolos szemekbe.

-         �n nem vagyok hal�lfal�. – jelentette ki nehezen Narcissa, �s ism�t a t�z fel� ford�totta a fej�t.

-         �n… - Valeriana alig tudott megsz�lalni a d�bbenett�l. Meg volt gy�z�dve r�la, hogy keresztanyja �pp�gy a Nagy�r sereg�hez tartozik, mint a csal�dj�ban a legt�bben. – Azt hittem, hogy a ruh�d ujja alatt neked is ott van a Jegy.

-         Nem! – nevetett fel Narcissa zavartan. – Nekem az volt a sz�gyenem, hogy soha nem kaphattam meg ezt a kit�ntet� megjel�l�st! Az�rt kellett eltakarnom a karomat, hogy ezt senki se tudja meg.

Ekkor a h�tt�rb�l felzengett Lucius hangja.

-          Nah�t, ez�rt �rdemes hazaj�nni! K�t gy�ny�r� n� v�r r�m! – l�pett oda hozz�juk, �s el�sz�r feles�ge, majd Valeriana homlok�ra nyomott egy kedves cs�kot. A mindig szigor� k�lsej� f�rfi j� kedve k�l�n�sen felt�n� volt. – Mehet�nk eb�delni? Rettenetesen meg�heztem! – csacsogott tov�bb a t�le szokatlan modorban.

A k�t n� fel�llt, �s elindult Lucius t�rsas�g�ban az eb�dl�be. Mik�zben helyet foglaltak a hossz� asztaln�l Valeriana gondolataiban m�g mindig Narcissa szavai j�rtak. Vajon mi lehet az oka, hogy keresztanyja nem lehetett hal�lfal�?

„Milyen �rdekes! – gondolta Valeriana. – Van, aki hal�lfal� lesz an�lk�l, hogy sz�nd�k�ban �llt volna, van aki pedig hi�ba akar az lenni m�gsem �llhat a s�t�t er�k soraiba.”

Az eb�d nagyon kellemes, oldott hangulatban zajlott le. Ha valaki k�v�lr�l n�zte volna az asztalt�rsas�got, akkor egy idilli csal�di �tkez�st l�thatott volna. Besz�lgettek az id�j�r�sr�l, az iskol�r�l, az  akkor m�r val�sz�n�leg befejez�d�tt kviddicsm�rk�z�s esetleges eredm�nyeir�l, �s Draco kiemelked� tehets�g�r�l. Valeriana mik�zben v�laszolgatott a  k�rd�sekre, tudta, hogy az �tkez�s befejezt�vel v�ge lesz ennek a kellemes b�jcsevelynek, �s szembe kell n�znie �jb�l keresztapja faggat� kihallgat�s�val. Igyekezett olyan lassan elfogyasztani az �telt, amennyire csak lehetett. A desszertb�l is j�csk�n szedett, hogy min�l tov�bb maradhasson az asztaln�l. De azt�n b�rhogyan h�zta az id�t, egyszer csak elfogyott a t�ny�rj�r�l minden, �s teli gyomra m�r k�ptelen volt b�rmit is befogadni. Keresztapja ekkor m�r t�relmetlen�l figyelte, hogy mikor nyeli le az utols� falatot.

-          Ennyire rosszul f�znek a man�k a Roxfortban? – jegyezte meg er�ltetetten mosolyogva.

-          Nem…Csak…Nem reggeliztem. – j�tt zavarba Valeriana, majd keresztapja s�rget� mozdulataira fel�llt az asztalt�l, hogy k�vesse a m�r j�l ismert dolgoz�szoba fel�. Narcissa a h�tt�rb�l figyelte f�lt�keny szemekkel az elvonul�kat.

Valeriana igyekezett �sszeszedni gondolatait, hogy keresztapja k�rd�s�re a m�r j�l betanult sz�veget elmondhassa: az iskol�ban a h�zak k�z�tti sz�th�z�s fokoz�dott, a megb�v� hal�lfal�pal�nt�k val�sz�n�leg j�l v�gzik munk�jukat, �s a Rendre m�rt csap�s nagy vesztes�get jelentett az ellenf�lnek. �gy gondolta, ennyi inform�ci� biztosan elegend� lesz, �s keresztapja nem fog tov�bb faggat�zni.

-          �lj le! – mondta Lucius, amikor becsukta a s�t�t szoba ajtaj�t. A csendben j�l lehetett hallani, hogy odakint az es� tov�bbra is zuhog. Valeriana v�rakozva n�zte, ahogy keresztapja le�l vele szemben, �s gondterhelten k�t kez�t az �r�asztal lapj�ra helyezi. A kor�bbi j�kedvnek m�r nyoma sem volt.  – Draco miatt hivattalak ide. – kezdte, amivel Valerian�t igencsak siker�lt meglepnie, hiszen egy�ltal�n nem erre sz�m�tott. Ennek ellen�re �gy gondolta, tal�n ez a t�ma kellemesebb lesz. Dracot dics�rni sokkal k�nnyebb, mint el�rulni azokat, akik fontosak sz�m�ra. De azt�n r� kellett d�bbennie, hogy  nem a fi� tanulm�nyi eredm�nyeir�l fognak diskur�lni. – A napokban kaptam egy levelet Draco di�kt�rs�t�l, melyben k�l�n�s dolgokat kellett megtudnom a fiamr�l. Ennek a gyereknek a szav�ban ugyan nem k�telkedn�k, de az�rt szeretn�m, ha te is elmondan�d a v�lem�nyed. Nehezen tudom elhinni azokat a dolgokat, amiket le�rt.

R�vid csend k�vetkezett. Valeriana el sem tudta k�pzelni, hogy mit tehetett Draco olyat, amivel apj�t �gy felzaklatta. Visszagondolva, semmi k�l�n�set nem vett �szre a fi�n mostan�ban.

-          Mi�rt? Mi t�rt�nt? – s�rgette a t�rt�ntek r�szletez�s�t Valeriana.

-          �ll�t�lag egy s�rv�r�vel bar�tkozik! – mondta Lucius olyan hangon, mintha azt jelentette volna be, hogy fia hal�los betegs�gben szenved. – Ezt nem is tudom elk�pzelni r�la. Tudom, hogy � is mindig k�nyesen �gyelt arra, hogy csak a saj�t fajt�j�val �rintkezzen! �ll�t�lag minden est�j�t vele t�lti. Mit tudsz te err�l?

-          �n? – csod�lkozott Valeriana. Hiszen alig van kapcsolata a fi�val! Honnan tudna � b�rmit is a bar�tair�l? De azt�n lassan derengeni kezdett, hogy keresztapja mire c�loz. – Minden este b�ntet�feladatot v�gez a k�nyvt�rban.

-          B�ntet�feladat? – f�rmedt a l�nyra Lucius. – Minden este? Mit csin�lt az a fi�?

Valeriana kicsit kelletlen�l besz�molt a b�jitaltanterem el�tti esem�nyekr�l. L�tta keresztapja arc�n, ahogy az egyre jobban elborul a d�ht�l.

- Hogy engedhetted ezt meg? – d�rrent a l�nyra. – Megk�rtelek, hogy figyelj Dracora, te pedig szemrebben�s n�lk�l hozz�j�rult�l, hogy minden est�j�t egy s�rv�r� t�rsas�g�ban t�ltse. R�ad�sul pont azzal a meg�talkodott Grangerrel, Potter bar�tn�j�vel! M�lys�gesen csal�dtam benned!

Valeriana megsemmis�lten k�vette keresztapja cik�z�s�t falt�l-falig. Rettegett a d�ht�l, ami a f�rfib�l �radt. H�t, ha m�g megtudta volna, hogy ezeket az egy�ttl�teket tulajdonk�ppen � j�rta ki!

Valeriana sz�tlanul v�rta, hogy keresztapja lecsillapodjon, ami pedig meglehet�sen sok�ra k�vetkezett be. V�gig kellett hallgatnia Lucius eszmefuttat�s�t a s�rv�r�ek m�ltatlan jelenl�t�r�l nem csak az iskol�ban, hanem az eg�sz m�gusvil�gban. Felh�borodva fejtette ki v�lem�ny�t a Miniszt�rium �ll�sp�ntj�val kapcsolatban, miszerint �k �s az aranyv�r�ek egyforma jogokkal rendelkezhetnek. Azt pedig v�gk�pp megengedhetetlen tartotta, hogy az aranyv�r�ek az aljan�ppel keveredhetnek! Felsorolt n�h�ny, �gymond sz�gyentelen h�zass�got sorra meg�tkozva �ket. Valeriana f�l�t t�bb ismer�s n�v is meg�t�tte, �gy Thonks �s Harry sz�lei� is. Megd�bbenve hallgatta, hogy keresztapja milyen m�sk�ppen gondolkodik ezekr�l az emberekr�l csak az�rt, mert nem  megfelel� t�rsat v�lasztottak maguknak.

-          Ez�rt fontos megakad�lyozni, hogy Draco tov�bbi �r�kat t�lts�n el azzal a s�rv�r� cafk�val! – z�rta le v�g�l hossz� el�ad�s�t Lucius, fia probl�m�j�ra visszat�rve. – A v�g�n m�g megrontja a fiam elm�j�t az az �tkozott boszork�ny!

-          Minden alkalommal ellen�rizz�k a munk�jukat! – szabadkozott Valeriana. – �n, szem�ly szerint nem vettem �szre, hogy b�rmilyen hat�ssal is lenn�nek egym�sra.

-          Ellen�rizz�k? Kinek a keze van m�g benne ebben az �r�lts�gben? – sz�rt szikr�kat Lucius szeme a riadt l�nyra.

-          Piton professzor is fel�gyeli �ket! – mondta Valeriana, �s rem�lte, hogy a professzor neve el�g �t�s ahhoz, hogy keresztapja v�gre megnyugodjon. De t�vedett. Lucius tal�n m�g d�h�sebben n�zett a l�nyra.

-          Piton? M�g � is? Mi a fene folyik a Roxfortban? – tajt�kozott.

Valerian�nak ideje sem volt elgondolkodni azon, hogy mit jelenthet keresztapja c�lz�sa Pitonnal kapcsolatban, mert a k�vetkez� pillanatban a hideg k�k szemekbe kellett belen�znie, amik csak n�h�ny centim�terr�l f�r�dtak az �v�be.

-          Ha visszam�sz, az els� dolgod legyen lef�jni ezt az eg�szet! - ord�totta a l�ny arc�ba. – Ezut�n pedig m�g jobban tartsd szemmel Dracot!

-          Igen keresztap�m! – rebegte Valeriana, majd v�gre fell�legezhetett, amikor Lucius h�tat ford�tva elt�volodott t�le. Odament az �r�asztalhoz, �s le�lt. Gyors mozdulatokkal el�vett egy pergamenlapot, majd �rni kezdett.

Valeriana csendben figyelte a gondterhelt arcot. Nem gondolta volna, hogy ez az �rtalmatlannak t�n� b�ntet�feladat keresztapj�t �gy felkavarja. Ugyanakkor j�l eml�kezett r�, hogy Piton is mennyire �g�lt az egy�tt t�lt�tt �r�k ellen. Tal�n � m�r akkor sejthetett valamit? Az�rt m�gsem f�rt a fej�be mit�l f�lnek annyira, hiszen m�r lassan k�t h�napja hogy szorgalmasan takar�tj�k a k�nyveket, �s eddig semmi gond nem volt.

-          Tess�k! – ny�jtotta oda Lucius az �sszehajtogatott pergamenlapot Valerian�nak, kiz�kkentve a l�nyt gondolkod�s�b�l. – Ezt add oda Draconak!

Valeriana fel�llt, �s eltette a levelet.

-          Senki nem tudhat arr�l, amir�l most besz�lt�nk! M�g Narcissa sem! Meg�rtetted? – n�zett Lucius szigor�an a l�ny szemeibe, miel�tt kil�ptek az ajt�n.

-          Igen. – felelte Valeriana, �s most m�r � is meg volt r�la gy�z�dve, hogy keresztanyj�nak igaza volt abban, hogy Lucius kirekeszti �t Draco �let�b�l.

A d�lut�n h�tralev� r�sze csendesen telt. Valeriana alig v�rta, hogy az este k�zeledt�vel t�vozhasson azzal az indokkal, hogy vacsor�ra szeretne visszat�rni Roxfortba.

Neh�z sz�vvel k�zeledett az iskola �p�lete fel�. Az es� el�llt, de nyirkos hideget hagyott maga m�g�tt. Valeriana f�z�san h�zta �ssze mag�n kab�tj�t, mik�zben gondolatai a r� v�r� neh�z feladat k�r�l j�rtak. Hogyan f�jhatn� le azt a b�ntet�feladatot, amelyet Piton szabott a fiatalokra, �s amelynek egy r�sz�t � harcolt ki? Mit mondjon a tan�rnak? Nem mondhatja neki, hogy a fi� apja megtiltja, hogy a k�t fiatal �jabb �r�kat t�lts�n el egy�tt!

L�tta maga el�tt Piton s�t�t tekintet�t, amint m�regeti �t a feladat besz�ntet�s�nek javaslat�ra. Nevets�gess� tenn� saj�t mag�t! De mit fog sz�lni keresztapja, ha megtudja, hogy a k�nyvt�ri egy�ttl�tek az � vez�nyl�se alatt tov�bb folytat�dnak? Szinte megf�jdult a feje a gondolkod�st�l, �s a r� v�r� kellemetlen feladat terh�t�l.

Az el�csarnokba �rve j�l hallotta a gyerekek zsibong�s�b�l �s a t�ny�rok cs�rg�s�b�l, hogy megkezd�d�tt a vacsora. Valeriana kab�tj�t karj�ra ter�tette �sszehajtva, majd bes�t�lt a Nagy Terembe, hogy helyet foglaljon Daniel mellett a tan�rok asztal�n�l.

-          V�gre, hogy megj�tt�l! – mondta Daniel, �s odany�jtotta a s�ltes t�lat Valerian�nak. – Sajn�lhatod, hogy lemaradt�l a meccsr�l! Ugyan nem tartott sok�ig, mert a tizen�t�dik percben Draco elkapta a cikeszt, de nagyon brav�ros j�t�kot mutattak be!

-          Ezek szerint a Mardek�r gy�z�tt. – pr�b�lt belefolyni a besz�lget�sbe Valeriana, b�r a v�geredm�nyen k�v�l nem nagyon �rdekelte a m�rk�z�s t�bbi r�szlete. Az pedig, hogy Draco ilyen hamar v�get vetett a rettenetes id�ben j�tsz�d� meccsnek, Valeriana szerint nem csak a fi� �gyess�g�t, hanem �pelm�j�s�g�t is igazolta. Ezt a v�lem�ny�t azonban megtartotta mag�nak. Ink�bb egy kis p�rolt z�lds�get  szedett a h�s mell�, mik�zben tov�bb hallgatta a r�szletes besz�mol�t. Gondolatai azonban teljesen m�sfel� j�rtak.

Szem�vel megkereste Dracot majd Hermion�t. B�rmennyire is figyelte �ket semmi k�l�n�set nem vett �szre rajtuk. �ppen �gy t�rsalogtak ev�s k�zben, mint m�skor. Azt�n esz�be jutott h�l�tlan feladata, �s akaratlanul is Pitonra n�zett. A f�rfi olyan g�g�s arckifejez�st vett fel h�z�nak gy�zelme �r�m�re, hogy Valeriana m�ris �gy d�nt�tt, jobb lesz m�snapra hagyni a kellemetlen besz�lget�st. Ezzel az elhat�roz�ssal elod�zva feladat�t, megnyugodva s�t�lt fel vacsora ut�n a lakoszt�lyok fel�. Valeriana f�radts�gra hivatkozva elk�sz�nt Danielt�l, �s visszavonult.

M�snap kor�n �bredt, de m�g hosszan n�zte az ablakb�l a hossz� napok �ta nem l�tott k�k eget. Csak akkor k�sz�l�dott ki az �gyb�l, amikor m�r a Nap is olyan magasan j�rt, hogy f�nye bebor�totta szob�j�t. Fel�lt�z�tt, majd a nappaliba ment, ahol kellemes meleget sug�rozva nagy l�nggal �gett a t�z a kandall�ban. Odal�pett el�, hogy miel�tt elindul reggelizni m�g felmelegedjen. Ahogy a kez�t melengette �tn�zett a szomsz�dos dolgoz�szoba ajtaj�n, �s sz�ven �t�tte a l�tv�ny. Az �r�asztalon ott tornyosultak a h�ten leadott dolgozatok, amik mind arra v�rtak, hogy kijav�tsa �ket. Miut�n m�r napok �ta halogatta a feladatot, elhat�rozta, hogy hi�ba van v�gre sz�p id� odakint, reggeli ut�n neki is l�t a kellemetlen munk�nak. Ezt az elt�k�lt�g�t hamar feladta volna, amikor Daniel a reggeli mellett kir�ndulni h�vta a k�rny�kre, de lelkiismerete m�gis gy�z�tt. �gy eg�sz napj�t a dolgoz�szob�j�ban t�lt�tte, ahonnan gyakran v�gyakozva n�zett ki az ablakon. K�zben pedig egyfolyt�ban azon j�rt az esze, hogy Pitonnal felt�tlen�l besz�lnie kell. A k�z�s eb�dn�l azonban Piton nem jelent meg, �gy megk�nnyebb�lve vette tudom�sul, hogy m�r csak este pr�b�lkozhat �jra v�gk�pp elvetetve, hogy Pitont a szob�j�ban keresse fel.

K�s� este v�gzett az utols� dolgozat jav�t�s�val. F�radtan d�lt h�tra a sz�k�n, majd tal�lomra �jb�l felvett egy-egy dolgozatot, �s az �rt�kel�seket szeml�lve megr�k�ny�dve vette �szre, hogy milyen rosszul siker�ltek a dolgozatok. D�h�sen lapozgatta �t mindet, �s bizony azt kellett tapasztalnia, hogy val�ban vagy nagyon szigor�an �rt�kelte �ket, vagy t�nyleg nagyon gyeng�n szerepeltek a di�kok. Mivel a dolgozatok sz�ma igen nagy mennyis�get tett ki, azt az�rt elvetette, hogy �jb�l �tn�zze �ket. Ink�bb fel�llt a sz�kb�l, �s kimenek�lt a szob�b�l, hogy h�ta m�g�tt tudhassa az eg�sznapi munk�j�nak siralmas eredm�ny�t.

�r�j�ra n�zve �szrevette, hogy a vacsoraid� m�r r�gen eltelt. Azt, hogy a munka k�zben ezt nem vette �szre, egy�ltal�n nem furcs�llotta, azt viszont igen, hogy Daniel m�g nem jelentkezett. Mivel gyomra igencsak korgott, csettintett ujj�val Dobbyt h�vva.

-          Dobby, k�rlek hozn�l nekem egy kis vacsor�t? Lemaradtam a k�z�s �tkez�sr�l. – k�rte a man�t, amikor az megjelent tettre k�szen a szob�ban.

-          M�ris hozom kisasszony. �gy l�tszik ma a legt�bb tan�r a szob�j�ban fogyasztja el vacsor�j�t. – jegyezte m�g meg Dobby, �s m�r el is t�nt, hogy n�h�ny perc m�lva finoms�gokkal teli t�lc�val a kez�ben �jb�l megjelenjen.

-          Daniel is csak most �rkezett vissza? – k�rdezte Valeriana, mik�zben figyelte, ahogy Dobby �gyesen megt�lal sz�m�ra.

-          Parker tan�r �rra gondol? Igen � is, �s Piton professzor, no meg Dumbledore professzor is! – felelte t�st�nked�se k�zben a man�, majd miut�n j� �tv�gyat k�v�nt, t�vozott.

Valeriana pontosan tudta, hogy honnan �rkezett meg ilyen k�s�n nagyapja, a k�t tan�rral egy�tt. M�r megint gy�l�s volt, amin � nem vehetett r�szt! Szomor�an vette ezt tudom�sul, az viszont n�mik�ppen vigasztalta, hogy ezzel az indokkal most ism�t eltolhatta Pitonnal val� egyezked�s�t.

M�snap azt�n olyan gyorsan p�r�gtek egym�s ut�n az �r�k, hogy egy�ltal�n nem jutott esz�be, hogy felkeresse a f�rfit. Az is meglehet�sen felkavarta, hogy a kijav�tott dolgozatokat megkapva a di�kok igencsak kifejezt�k nem tetsz�s�ket. Egy pillanatig elgondolkodott, hogy ezek a rossz eredm�nyek nem-e az � hi�nyos oktat�s�nak eredm�nye. D�lut�n m�r annyira d�h�tette tanul�i m�ltatlankod�sa, hogy mire a hatodikosokkal elt�lt�tt utols� �r�ra ker�lt sor, m�r olyan hangulatban volt, hogy a di�kok hamar bel�tt�k, jobb ha nem sz�lnak egy sz�t sem, mert a tan�rn� �gy is a d�hkit�r�s hat�r�n �llt.

Valeriana az �ra v�g�re olyan kimer�lt volt, hogy alig v�rta, hogy a di�kok v�gre elhagyj�k a termet. Majdnem megfeledkezett Draco level�r�l is, ami tal�rja zseb�ben lapult. A fi�t m�g az ajt�ban �rte utol. Amikor a kez�be nyomta a gondosan �sszehajtogatott pergament rajta apja �r�s�val, megh�kkenve n�zett Valerian�ra.

-          Te j�rt�l n�lunk? – k�rdezte, miut�n behem�t bar�tait el�rek�ldte.

-          �desap�d szeretett volna besz�lni velem. – mondta Valeriana, �s �gy t�nt sz�m�ra, mintha Draco sejten� apja �r�s�nak ok�t. Arca aggodalmat t�kr�z�tt.

-          Aha. – ny�gte a fi�, �s �jb�l a lev�lre n�zett, majd zseb�be dugta. – K�sz!

-          �desany�d agg�dik �rted! Azt mondja, r�gen �rt�l neki!

-          Felesleges agg�dnia! – mondta Draco �lesen, �s kiviharzott a teremb�l. Valeriana j�l hallotta az ajt�n kereszt�l ahogy Crackot �s Monstrot m�g letorkolja valami�rt miel�tt elindultak a l�pcs� fel�.

V�gre csend lett a teremben. F�radtan lehuppant a tan�ri asztal el�tt �ll� sz�kre, �s mik�zben a k�nyveit rendezgette, n�h�ny k�rd�s mer�lt fel benne: mi �llhat a lev�lben, van-e alapja keresztapja aggodalm�nak, mi�rt rekeszti ki keresztanyj�t a saj�t fi�val kapcsolatos dolgokb�l, �s vajon mi�rt nem lehetetett Narcissa hal�lfal�, ha minden v�gya az volt. Tudta, hogy ezekre k�rd�sekre nem kaphat k�nnyen v�laszt. Elhat�rozta, hogy az aznapi okklumencia �ra alatt legal�bb Hermione �s Draco kapcsolat�ra vonatkoz�an megpr�b�l inform�ci�kat szerezni.

Vacsora alatt is csak ez j�rt a fej�ben, �s az �tkez�s befejezt�vel m�ris sietett vissza az alagsori terembe. Kiv�telesen � �rkezett hamarabb. Izgatottan v�rta, hogy Harry meg�rkezzen.

A foglalkoz�sok alatt sohasem kutakodott sz�nd�kos k�v�ncsis�gb�l a fi� eml�kei k�z�tt, de ez a nap most kiv�teles volt. Moh�n csapott le a minden erej�t �sszeszed� fi� gondolataira, de v�g�l t�bbsz�ri pr�b�lkoz�s ellen�re sem tudott meg semmi fontosat. �gy gondolta, hogy ennek pedig k�t oka lehetett. Az egyik, hogy Harry nagyon j�l halad az okklumenci�val, a m�sik pedig, hogy nem tud semmit Hermione �s Draco esetleges kapcsolat�r�l. �gy v�g�l az egy �r�t jelent�sen t�ll�pve nagy dics�retek k�s�ret�ben csal�dva engedte el a fi�t. Miut�n mag�ra maradt, m�g megpr�b�lt az �t�lt eml�kk�pekb�l valami fontosat kisz�rni, de nem ment semmire a jelent�ktelen gyerekkori �lm�nyek, az elm�lt kviddicsedz�s jelent�s pillanataival, �s Ginny Weasley b�jos arc�val.

Mire �r�j�ra n�zett, f�l kilenc is elm�lt. Riadtan vette tudom�sul, hogy a k�nyvt�rban megkezd�d�ttek az �jabb b�ntet��r�k an�lk�l, hogy Pitonnal besz�lt volna. V�g�l azt�n megvigasztalta mag�t azzal, hogy egy nap ide, vagy oda nem sz�m�t, �s a mai b�ntet�feladat v�g�n majd besz�l Pitonnal. Addig pedig igyekezett szob�j�ban pihenni egy kicsit egy meleg tea t�rsas�g�ban.

M�r a m�sodik cs�sze te�t sz�rcs�lgette, amikor nagy robajra lett figyelmes. Az asztalon a te�skanna, �s a cukortart� �sszekoccant, falon l�v� k�pek kilengtek, a fal pedig k�s�rteties morajl� hangot adott. Valeriana ijedten tette le kez�b�l a cs�sz�t. Felpattant, �s m�r rohant is a folyos�ra, ahol a hang tov�bb er�s�d�tt. �szrevette, hogy a robaj az �p�let m�sik sz�rny�b�l j�n, valahonnan a k�nyvt�r ir�ny�b�l. Elindult a folyos�n, majd ahogy gyan�ja beigazol�dni l�tszott, egyre gyorsabban, majd futva k�zel�tette meg a k�nyv�rat, ahol a zaj �s a falak rezg�se m�r olyan er�s volt, hogy a falon l�g� portr�k tulajdonosai fejvesztve menek�ltek biztons�gosabb helyet keresve. Valerian�val egy id�ben �rkezett meg Piton is.

-          Mi t�rt�nt? F�ldreng�s van? – k�rdezte Valeriana kiab�lva, de hangja �gy is alig volt hallhat�.

-          Nem hiszem! Ez valami m�s! – j�tt a v�lasz. – De innen indul a k�nyvt�rb�l!

-          Hermione, �s Draco bent vannak! Ki kell hoznunk �ket! – ord�totta k�ts�gbeesve Valeriana, �s szem�t folyamatosan a zeng� falat k�mlelte rettegve att�l, hogy az m�ris r�juk d�l.

-          Tudom, hogy bent vannak!  - harsogta Piton szemreh�ny�an, �s megpr�b�lta kinyitni az ajt�t, de az nem mozdult. A k�t tan�r riadtan n�zett egym�sra.

K�zben meg�rkezett Madam Cvikker, �s m�g n�h�ny tan�r Dumbledore k�s�ret�ben, aki r�viden felm�rve a helyzetet a tan�rokat a di�kok k�rleteibe k�ldte, hogy mindenkit kimenek�tsenek az �p�letb�l.

Piton, �s Valeriana egy�ttes er�vel �jb�l nekiveselkedett az ajt�nak, de az miut�n r�snyire kiny�lt, megint visszacsap�dott.

-          Meg kell v�rnunk a v�g�t! – kiab�lta t�l Dumbledore a d�b�rg�st.

-          De Hermione, �s Draco bent vannak! – mondta ism�t k�ts�gbeesetten Valeriana.

-          Akkor sem tehet�nk semmit! – intett fej�vel Dumbledore, mire a k�t tan�r, �s a sop�nkod� Madam Cvikker megad�an elt�volodott az ajt�t�l, hogy tehetetlen�l hallgass�k az �d�z k�zdelmet a k�nyvt�r belsej�b�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s