8.

A napok gyorsan hetekk�, a hetek meg h�napokk� folytak �ssze. Dave �s Mart gyorsan tanultak, musz�j volt gyorsan tanulniuk, tan�t�ik k�m�letlen temp�t dikt�ltak. Nem volt ritka, hogy este 11-kor m�g mindig a var�zslatok gyakorl�s�val t�lt�tt�k az id�t. Dave amellett, hogy rohamosan fejl�d�tt lassan belefolyt a rendszer bels� �gyeibe. Ugyan nem volt megb�lyegezve a S�t�t Jeggyel, de m�r most tudott dolgokat. Voldemortot leny�g�zte a tehets�ge �s az ereje, egyre t�bbsz�r k�rette maga mell� a f�rfit, hogy szem�lyesen is gyakorolhasson vele, vagy csak besz�ljen vele. Ugyanakkor Martin megmaradt Sela mellett egyre t�volabb Dave-t�l.

Martin egyre szomor�bb lett, �s teljesen elhalv�nyult a rem�ny benne, hogy egyszer egy�tt megsz�khetnek Dave-vel. A f�rfi kezdett megv�ltozni. �szrevette. Egyre ritk�bban tal�lkozott vele a kertben, hi�ba v�rta. Nem tudta, hogy mi j�tsz�dik le benne, vagy hogy m�gikus �ton befoly�solj�k-e, de a szakad�k bizony m�ly�lt k�z�tt�k. �rtetlen�l �llt a t�ny el�tt, hogy siker�lt megkaparintaniuk Dave-et, holott � m�g ellen�llt a s�t�t hatalmuknak.

Sela �rz�kelte, ahogy Mart egyre ink�bb mag�ba z�rk�zik. Tudta, hogy sokat id�zik a v�zes�sn�l, �gy egy alkalommal ut�nament. Egy k�v�n �lve tal�lta a f�rfit - Mi az Mart? - k�rdezte el�l�pve a bokrok k�z�l.

- Semmi - n�zte tov�bb a bugybor�kolva habz� vizet.

- Mart...- mondta hangs�llyal.

- Mi�rt �rdekel? Nem az a feladatod, hogy a lelkemet p�tyolgasd, nem igaz?

- Igen, hagyhatn�lak s�llyedni a saj�t s�t�ts�gedbe, de ez befoly�soln� a "tanulm�nyaidat", sz�val megk�rdezem.

- Dave - vetette oda.

- Mi�rt �rdekel ennyire a sorsa?

- Mert gyerekkorunk �ta a bar�tom, csessze meg, az�rt! - ki�ltott fel.

- Ha a 18 �ves kor gyerekkornak sz�m�t, akkor val�ban - v�gott vissza a n�. Az, akivel gyerekkorod �ta ismered egym�st, m�r f�l �vvel ezel�tt el�rult �s elint�zte, hogy a k�ls� vil�g halottnak higgyen titeket.

- Andyr�l besz�lsz? - mordult fel - Nekem � nem a bar�tom.

- L�tod? �n a helyedben nem agg�dn�k Dave miatt.

- Honnan veszed, hogy � el fog �rulni? - sand�tott r� hidegen.

- Mart, el�g r�g �ta �lsz ebben a vil�gban, ahhoz, hogy �rtsd a m�k�d�s�t. Dave el�g fog�kony arra, amit l�t, amiben �l. Lehet, hogy meg fogja d�nteni Voldemort uralm�t, lehet, hogy nem. Lehet, hogy rettegni fognak t�le �s � lesz a legfontosabb n�v a var�zsvil�g t�rt�nelm�ben. De �n r�d fogok eml�kezni. Hogy mi�rt? Mert te nem hajolt�l meg az akaratom alatt.

- Akkor m�gsem tartasz olyan gyenge pondr�nak, mint az elej�n? - h�zta el a sz�j�t, de az�rt r�n�zett a n�re, aki az ut�bbi h�napokban az egyetlen volt, aki viszonylag norm�lisan foglalkozott vele.

- Nem.

- Legal�bb te nem - s�hajtott, majd oda sem n�zve egy percnyi hezit�l�s ut�n Sela fel� ny�jtotta balj�t.

Sela finoman cs�sztatta bele jobb kez�t a f�rfi�be - Lehet, hogy nincs benned annyi tehets�g, mint Dave-ben, de az er�d szerintem figyelemrem�lt�. Szokt�l nekem fejt�r�st okozni - mosolyodott el.

- T�nyleg? �s mikor? - n�zett fel r� halv�nyan viszonozva a mosolyt.

- Mikor ellenkezel velem, vagyis...- gondolkodott el kicsit - majdnem mindig.

Martin halkan felnevetett, �s k�zelebb h�zta a n�t. Figyelmesen n�zte az arc�t. - Gy�l�ln�m k�ne t�ged, de... nem tudlak. Szentiment�lis barom vagyok!

- Mi�rt lenn�l? Torz vil�gban, torz �rz�sek...

- Akkor ez�rt �rzem azt, hogy valamilyen torz m�don lassan mondhatni az egyetlen t�maszomm� v�lt�l? - suttogta alig hallhat�n, bal tenyer�be fogva a sz�p arcot.

- K�nnyen lehets�ges – suttogta vissza.

Martin nem b�rta tov�bb, f�loldalasan az �l�be h�zta a n�t, �s moh�n az ajkai ut�n kapott, beleadva minden keser�s�g�t a cs�kba.

Sela nem ellenkezett, v�laszcs�kjaival pr�b�lta vigasztalni a f�rfit, amiket kimondhatatlanul finoman adott neki.

Martin �gy �rezte, hogy �tszakadt benne valami. Moh�n futtatta a kezeit a karcs� testen, ott simogatva Sela-t, ahol �rte. Beleny�g�tt a cs�kba. - Nem b�rom m�r... akarlak!

- Eddig mi�rt nem? - k�rdezett vissza megszak�tva ajkaik csat�j�t.

- Mert harcoltam �nmagammal. Azt hittem, legy�zhetem a v�gyat, amit keltett�l bennem. T�vedtem... - s�gta rekedten.

- Milyen �rz�s? Milyen �rz�s olyanra v�gyni, akit gy�l�ln�d k�ne? - mosolyodott el.

- Majd bele�r�l�k. Tudom az eszemmel, hogy nem szabad, de a testem... �rzed? - fogta meg a kez�t, �s a l�nyegre vezette.

Sela halkan felny�g�tt, amint meg�rezte Martin dagad� �nmag�t a keze alatt. Ujjai moh�n fedezt�k fel �t.

A f�rfi felny�g�tt, majd moh�n visszat�rt a n� ajkaira. Hagyta, hogy azt csin�ljon vele, amit csak akar. M�r nem �rdekelte semmi. Nem �rdekelte, hogy mi a helyes �s mi a rossz. �sszemos�dott sz�m�ra a hat�rvonal.

Falta Mart ajkait, nemsok�ra fel is sebezte �ket �s v�r kezdett sziv�rogni bel�l�k. Egyel�re nem ind�tott ellent�mad�st a ruhadarabok ellen, ki�lvezte, hogy felfedezheti mag�nak a f�rfi test�t.

Martin megszak�totta a bens�s�ges cs�kot, �s v�res ajkaival apr� cs�kokat lehelt Sela sz�j�ra, minden egyes ut�n a csokol�d�sz�n� szemekbe n�zve, s incselkedve elh�zva a fej�t, mikor Sela akarta volna visszaadni a k�lcs�nt.

A karjai szinte k�gy�k�nt fon�dtak �s j�rt�k be Mart test�t. A n� elmosolyodott, majd ellenkez�st nem t�rve nyalta le Martin als�ajk�r�l a v�rt, mik�zben jobb keze szinte �szrev�tlen csusszant be a f�rfi nadr�gja al�.

Martin test�n v�gigv�gott a kellemes borzong�s, �s ahogy meg�rezte Sela kez�t, �gy markolta er�sebben a fenek�t �s a combj�t.

Hossz� ujjai a f�rfi l�nye k�r� fon�dtak - Feltetted magadban a k�rd�st, hogy egy�ltal�n �rtek-e m�g a f�rfiakhoz, ami�rt n�i szeret�t tartok? Vagy ez a tudat csak felcsig�zza az �rdekl�d�sed? - szor�totta meg.

- Biztos vagyok benne, hogy �rted a dolgodat a f�rfiakkal is - ny�g�tt fel - Ez �kes bizony�t�ka... - hajolt a nyak�hoz, �s nyalogatni kezdte a puha b�rt, hogy azt�n kem�nyen beleharapjon a fogai k�z� sz�vva egy kis fel�letet.

Sela k�jesen felny�g�tt, majd �jra a f�rfi ajkai ut�n kapott �s a nyelv�t szopogatta. Egy keze k�zben kital�lt a nadr�gb�l �s Mart fels�j�t kezdte egyre feljebb �s feljebb t�rni. V�g�l elszakadt az ajkait�l �s lehajolt, hogy az im�nt felt�rt b�rfel�leten kezdje meg kacskaring�s �tj�t a nyelve.

Martin h�trahajtotta a fej�t egy pillanatra lehunyva szemeit, �s fels�hajtott. �rezte, ahogy a hasizmai �sszer�ndulnak.

Beleharapott a b�rbe, mik�zben kezeivel levar�zsolta a p�l�t Martr�l. Mikor szabad volt a terep elindult felfel�, finoman harapd�lva a mellkas�t, n�hol incselkedve j�tszva a nyelv�vel a b�r�n.

Mart s�hajai kezdtek megszaporodni, s ujjai a n� barna haj�ba t�rtak.

Hamarosan el�rt a nyak�hoz, aminek oldal�n finoman v�gignyalva eljutott a f�rfi f�l�hez - Nos? - suttogta bele - Mi j�r a fejedben? Mes�ld el... - k�rte, majd beleharapott a f�lcimp�j�ba.

- Semmi �rtelmes vagy... �sszef�gg� azon k�v�l, hogy... kibaszottul k�v�nlak! - s�hajtott fel, kezei pedig bontogatni kezdt�k Sela ruh�j�t.

- Pr�b�ld meg szavakba �nteni, mik�zben �n...- n�zett a szem�be, mialatt a kezei megkezdt�k bontani az �v�t.

- Mik�zben te? - r�ndult mosolyra az ajka becs�sztatva a kez�t a csipk�vel d�sz�tett fekete szoknya al�.

- Majd megl�tod - mosolyodott el, majd lassan lecs�sztatta r�la a nadr�gj�t az als�j�val egy�tt - Kezdheted - r�ndult meg a szem�ld�ke, �s lassan lehajolt hozz�.

Mart lehunyta a szemeit, hogy �lesebben l�ssa a fej�ben sorj�z� k�peket arr�l, hogy mit is tenne Sela-val, ha nem �pp � akarna ir�ny�tani. - El�sz�r... el�sz�r lassan kiszabad�tan�m a mellkasodat a ruha... ah... fogs�g�b�l... - suttogta �jra belet�rva a n� haj�ba.

Sela k�nz�an lassan nyalt v�gig a f�rfiass�ga teljes hossz�n.

- Oh... Istenem! - pr�selte ki mag�b�l.

- Gyer�nk Martie, folytatni. Am�g besz�lsz �n is folytatom, de ha elhallgatsz... - n�zett fel r�.

- Kegyetlen vagy... - pillantott le r�, �s m�r a l�tv�nyt�l �rezte, hogy m�g kem�nyebbre duzzad a n� keze k�z�tt.

- Magadat k�nzod - mosolyodott el, majd visszahajolt egy pillanatra, hogy a nyelve hegy�vel �rintse meg a f�rfit, csakhogy ut�na �jra v�rakoz�n n�zzen r�, hogy l�ssa megsz�lalni.

Martin megad�an felny�g�tt, �s egy kis mosoly bujk�lt sebes sz�ja sz�l�n. Teste �r�lten v�gyta m�r a n� k�nyeztet�seit. - Levenn�m a melltart�dat, s h�velykujjaimmal elj�tszan�k a bimb�kkal, mik�zben a kulcscsontodat nyalogatn�m... - s�hajtotta.

Sela finom cs�kot lehelt r�, majd �jra a nyelve j�rta be az �tj�t rajta, hogy azt�n r�f�jhasson a nedves fel�letre.

Martin elhal�n, torokhangon felny�g�tt. - Azt�n... azt�n moh�n a melledre bukn�k, hogy haraphassam, hogy... nyalogathassam... - hadarta el.

Sela feln�zett a f�rfire, elszakadva t�le - Forr m�r a v�red? - majd visszahajolt, hogy finoman megharapja.

- Ah! Igen! - ny�gte hangosan, megh�zva Sela tincseit - Vedd a sz�dba, k�rlek! Teljesen!

- K�red, vagy k�veteled?

Mart egy pillanatra len�zett az �t figyel� n�re, hogy kiolvassa a szem�b�l, melyik v�lasza tetszene neki. Er�teljesebben megr�ntotta a tincseit a tark�j�n�l, mik�zben egy kis mosoly h�z�dott a sz�j�n. - K�vetelem - mondta lassan �s olyan mocskosul, ahogy csak tudta.

- �s ha ellentmondok, akkor mit teszel?

- Biztos, hogy tudni szeretn�d? - villant egy kis szikra a szem�ben, ami legink�bb a kegyetlens�gre hasonl�tott.

- Eg�szen.

Martin k�nyszer�tette a tark�j�n�l fogva, hogy kicsit f�ljebb egyenesedjen a f�rfi combjaira t�masztva kezeit. A sz�kes�g lehajolt hozz�, hogy p�r centire a sz�j�t�l meg is �lljon - Leteperlek �s sz�tszedlek - mosolyodott el.

- Oh, most jut eszembe: mennem kell.

- Ne sz�rakozz, Sela! - r�ntotta h�tra a fej�t, hogy hosszan v�gignyalhasson a l�ny tork�n.

- Nem szok�som Mart - mosolyodott el gonoszul, majd felegyenesedett.

- Nem m�sz sehov�! - fogta meg a csukl�j�n�l fogva, �s az �l�be r�ntotta ez�ttal lovagl� �l�sbe, s m�dszeresen szaggatni kezdte r�la a ruh�t.

Sela elmosolyodott. Hallotta, amint egyedi ruh�ja panaszos recseg�ssel b�cs�zik el a szekr�nybe val� visszarak�st�l �s kezd lecs�szni test�r�l.

Martin m�r nem tudott j�zanul gondolkodni. Hirtelen kapott a n� l�bai k�z�, miut�n egyetlen hat�rozott mozdulattal leszak�totta r�la a bugyij�t.

- Bajosan fogok visszamenni a kast�lyba... - kuncogott fel a n�.

- Boszork�ny vagy, nem? Elsuttogsz egy Reparo-t �s k�sz - sim�tott v�gig ujjaival a n� l�bai k�zt - Uhm... l�tom, nem csak �n v�gyom r�d...

- El�g fura is lenne, nem gondolod? - k�rdezte, mik�zben ujjai megtal�lt�k Martin l�ny�t.

- Mi? - vesztette el a fonalat az �rint�s�re egy id�ben azzal, mikor egyik ujja elmer�lt a n�ben.

Sela ny�g�s helyett Mart nyak�ba kapott fogaival, mik�zben majdhogynem f�jdalmasan szorultak rajta ujjai.

Martin most �rt el a hat�rra. Nem b�rta tov�bb. Teste f�j�n v�gyott m�r a m�sik ut�n. Lefejtette mag�r�l Sela kez�t, ujjait kih�zta a n�b�l, �s megragadva a cs�p�j�t minden figyelmeztet�s n�lk�l moh�n h�zta mag�ra Sela forr� �l�t. Torokhangon ny�g�tt egy hatalmasat.

Sela karjait szinte bilincsk�nt fonta Martin k�r� �s szorosan vonta mag�hoz, mik�zben � is felny�g�tt. K�rmei a f�rfi bord�i k�z� v�jtak.

Martin �jra felny�g�tt, majd kezeivel elind�totta mag�n Sela-t, s �rezte, ahogy egyre beljebb cs�szik f�jdalmasan l�ktet� tagj�val - Istenem, de nedves vagy! - ny�gte szinte k�nban.

- Te meg hatalmas! - ny�gte vissza �sszeszor�tott szemekkel. Olyan r�g nem volt f�rfival, hogy szinte elfelejtette, milyen �rz�s... �gy az eg�szet rendk�v�l intenz�ven �lte meg.

- Nah... milyen �rz�s? Ki tudott Arlyn valaha is ennyire t�lteni, mint �n? - nyalt v�gig a kulcscsontj�n, egyik kez�vel megmarkolva Sela bal mell�t.

- Mi�rt akarsz versenyezni vele?

- Nem akarok versenyezni... csak �rdekel... - ny�gte egy er�teljesebb l�k�sn�l.

- Nem, hat�rozottan nem... - zih�lt fel.

Mart mag�ban az el�gedetts�g szikr�j�val mosolygott bele a n� mellkas�ba, majd egy hirtelen �tlett�l vez�relve a combjai al� ny�lva fel�llt vele, hogy egy k�zeli fa t�rzs�hez szor�thassa a n�t, sz�jjelebb t�rva �s a dereka k�r� f�zve l�bait.

- Kattan�sig... - ny�gte, mik�zben teljesen mag�ba k�nyszer�tette a f�rfit.

- Ahogy parancsolod... de... azt hiszem egy kicsit f�jni is fog... T�l sz�k vagy... Istenem, de j�! - zih�lt fel lehunyt szemmel, mik�zben a n� cs�p�j�t fogva majdnem teljesen kics�szott bel�le, majd vadul el�re t�rtetett �jra.

Sela er�teljesen ny�g�tt fel, hangj�ba vegy�lt a f�jdalom �s a k�j. - Hal�lfal� vagyok, j�l kell viselnem a f�jdalmat... nem �rt egy kis gyakorl�s, hogy j�l menjen.

- �r�lt vagy! - ki�ltotta Mart, azt�n �jra d�f�tt... �s �jra... Minden l�k�sn�l meg�rezte a legmagasabb pontot, amit csak el�rhetett Sela-b�l, �s ez teljesen megvad�totta. Mozdulatai felgyorsultak, �s vadakk� v�ltak. Most m�r szinte sz�net n�lk�l ny�g�tt, ha �ppen nem v�resre harapta Sela v�ll�t.

A n� m�r bek�nnyezett a f�jdalomt�l, de nem �rdekelte, csak �lvezte, mik�zben az el�tte �ll� tark�j�t karmolta �g�v�r�sre, majd eg�szen m�lyv�r�sre. A m�sik keze csak szor�totta mag�hoz a derek�n�l fogva Martot.

Martin egy id� ut�n, hogy kicsit kompenz�lja az aktus durvas�g�t, a n� ajkai ut�n kapott, mik�zben ujjai a csikl�j�ra k�sztak.

Sela a sz�j�ba ny�g�tt, mikor meg�rezte az ujjait is.

- Akarom, hogy j� legyen neked is! - ny�gte szinte a n� sz�j�ba, �s �szrev�telen finom�tott a mozdulatain, de csak annyira, m�g el�rte a f�jdalom �s az �lvezet hajsz�lv�kony hat�r�t, s hol az egyik, hol a m�sik oldalra cs�sztatta �t Sela-t att�l f�gg�en, mennyire �nt�tte el az agy�t �s az �gy�k�t a v�r.

- Istenem... Martin.... nem b�rom m�r sok�ig - ny�gte szaggatottan, majd �jra a f�rfi ajkainak esett.

V�laszul csak megszor�totta a combj�t, jelezve, hogy � sem, hogy m�r � is a v�g�t j�rja. P�r percn�l tov�bb nem is b�rta, elszakadt a n� sz�j�t�l, visszatal�lva Sela �sszeharapott v�ll�hoz, s mik�zben vadul bel�v�gta mag�t, r�harapott a kicsit v�res v�llra, hogy elnyomja �v�lt�s�t.

Sela azonban hangosan ny�g�tt fel �s p�r pillanatra elakadt a l�legzete.

Martin teste reszketve kapott feloldoz�st a h�napokig tart� n�lk�l�z�s ut�n. Hosszasan �lvezte ki a gy�ny�r minden egyes rezg�s�t, azt�n gyeng�den �s lassan folytatta a mozg�st a n�ben levezet�sk�nt, m�g mindig a v�ll�t harapva.

Sela er�tlen hagyta, hogy Mart finoman mozgassa a cs�p�j�t benne. V�g�l az arc�ra n�zett �s bal kez�vel v�gigsim�tott rajta. Feh�r b�r�t csak az alkarj�n l�that� hatalmas tetov�l�s t�rte meg.

Mart elkapta a csukl�j�t, �s a tenyer�be cs�kolt, lassan teljesen abbahagyva a mozdulatokat. - Hogy lehetsz ennyire finom? - s�hajtotta lehunyva a szemeit, m�g mindig a p�r perccel el�bb �t�ltekre gondolva.

- �les kontraszt, nem? - mosolyodott el.

- Igen, az - n�zett a szem�be - �desen �les - cs�kolta meg gyeng�den, mik�zben kics�szott bel�le, �vatosan leengedve a n� l�bait a f�ldre.

Sela finoman visszacs�kolta, majd megindult a ruhakupachoz �s el�kotorta elejtett p�lc�j�t, hogy �sszefoltozza a ruh�it. A v�ll�t is rendbe tudta volna hozni, de esze �g�ban sem volt megtenni.

Martin is egy kis mosollyal az ajk�n kezdte felvenni a ruh�it, mik�zben Sela-t figyelte.

Sela p�r pillanat alatt beleb�jt a ruh�j�ba �s megh�zta a f�z�j�t. Azt�n csak figyelte az �lt�zk�d� Martot. Teste j� p�r helyen v�r�sl�tt az �ltala okozott sebekt�l.

Mart nem mondott semmit, mikor k�sz lett, csak a n�re n�zett halv�nyan elmosolyodva.

- Rem�lem, �lvezted - t�rte meg a csendet Sela.

- Az nem kifejez�s - l�pkedett k�zvetlen a n� el�, hogy fel kellett n�znie Martinra, de egyik�k sem �rt a m�sikhoz.

- Remek. Akkor m�g nem felejtettem el, hogy mit kell egy f�rfival m�velni.

- Nem, hat�rozottan nem - futtatta v�gig egyszer jobb kez�nek ujjbegyeit a n� oldal�n, alig �rintve a ruha anyag�t.

Sela csak feln�zett a z�ld szemekbe �s halv�nyan elmosolyodott. �gy �rezte, hogy a f�rfi valamit nem mond el.

- �s most? - k�rdezte a f�rfi v�gigt�ncoltatva az ujjait a most m�r fed�sbe ker�lt s�r�lt v�llon.

- Ezt mire �rted?

- Vel�nk kapcsolatban. Van olyan, hogy "vel�nk" egy�ltal�n? - k�rdezte csendesen.

- Szeretn�d, ha lenne? - k�rdezett vissza.

- Nem tudom. T�nyleg nem - h�zta el a kez�t elm�l�zva.

- Majd megl�tjuk - mondta, majd megfordult �s elindult a kast�ly fel�.

Martin hosszasan n�zett ut�na. Nem tudta, hogy mi �rezzen.

K�vetkez� fejezet

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s