29.

Dave csendben m�rte fel a kis h�zat a s�t�tben �llva. P�lc�ja m�r a teste mellett pihent a kez�ben. Hangtalanul indult meg. Bel�pve a h�zba r�gt�n meg�lt 2 hal�lfal�t. A zajra t�bben is el�j�ttek, de senki sem maradt �letben. A f�rfit csak egy c�l vez�relt. Miut�n mindenkit kiv�gzett a f�ldszinten elindult a rozoga l�pcs�n felfel�. Az �tj�ba akad�kat mind meg�lte, test�k tomp�n puffanva gurult le a l�pcs�n. Az emeleten csak egy szoba volt kivil�g�tva. Dave lassan, �vatosan k�zeledett. Egy test cs�szott a l�bai el�. El�szedte a leger�sebb �tk�t, �s a k�gy�ra szegezte a p�lc�j�t. �les f�ny villant, �s az �llat felsziszegett, szinte vis�tott, ahogy kett�hasadt a feje. A f�rfi minden erej�t beleadta a var�zslatba, majd er�sen zih�lva n�zte a d�g�t. A k�gy� meg�l�se val�ban sok erej�be ker�lt. De �sszeszedte mag�t �s tov�bbment. Egy �jabb hal�lfal� rontott r�, de holtan rogyott �ssze. Bel�pett a helys�gbe. Egy karossz�k volt a kandall� t�ze fel� ir�ny�tva, majd lassan fordult Dave fel�. �s akkor megl�tta a c�lj�t. Ott �lt Voldemort teljes val�j�ban, �l�ben a p�lc�j�val �s mosolygott. Egy ideig csak n�zt�k egym�st, majd egyszerre emelt�k a p�lc�jukat �s harsantak el az er�s �tkok. A h�zat hirtelen bet�lt�tte a vak�t� f�ny. Egy hal�lki�lt�s hangzott el. Azt�n n�ma csend.

Harry sokadszorra r�gta �t mag�ban a mondand�j�t, ahogy a megbesz�lt szob�ba tartott abban a Roxmorts-sz�li h�zba, ahol tudta n�lk�l Sela �s Remus besz�lt h�napokkal ezel�tt. A f�rfivel volt tal�lk�ja. Szabadd� tette mag�t egy �r�ra bokros teend�i k�z�tt. Harry nem sz�lt k�t bar�tj�nak, ezt egyed�l akarta elrendezni. Ha nem j�rna sikerrel, nem akarta, hogy Ron �s Hermione jelen legyen a kudarc�n�l. „De siker�lni fog! Fontos inform�ci�im vannak Voldemortr�l �s a Horcruxair�l. Ezek ut�n fel kell vennie!” - gondolta mag�ban, majd kopog�s ut�n bel�p�st nyert a kandall�t�zzel megvil�g�tott szob�ba. Bel�pett a helys�gbe �s k�r�ln�zett. Tekintet�vel kereste a f�rfit.

- Harry! R�g l�ttalak - �llt fel a kandall� mell�li fotelb�l, majd odal�pett hozz�, �s bar�tian �t�lelve v�llon veregette - Mi sz�l hozott? Mi volt olyan fontos? - k�rdezte, mik�zben intett, hogy foglaljanak helyet.

- Fontos h�reim vannak a horcruxokr�l - �lt le, majd mikor l�tta, hogy Lupin intett folytatta - Elt�ntek. Valaki megel�z�tt. �s, ami m�g rosszabb: Voldemort is halott.

- MI??? Ezt honnan tudod? - markolta meg Lupin er�sen a karf�kat.

- Nem csak neked lehetnek kapcsolataid - mosolyodott el keser�en - A h�r igaz. Val�sz�n�leg hamarosan te is �rtes�lni fogsz r�la. De k�rn�k ez�rt valamit cser�be. Be akarok l�pni a Rendbe, b�rmi vagy b�rki is legyen az ellens�g�nk.

- Harry �n nem hinn�m… - kezdte Remus, de a fi� a szav�ba v�gott.

- Te is tudod, hogy minden k�pess�gem megvan ahhoz, hogy tag lehessek!

- Biztosan �tgondoltad ezt?

- Igen - v�gta r�.

- Harry, v�rjunk m�g ezzel p�r napot…

- Igaz, hogy �rul� van k�ztetek? Seg�thetn�k megkeresni! Nem vagy olyan helyzetben, hogy visszautas�ts.

- Hogy tudn�l seg�teni, megkeresni? Mi�rt pont neked siker�lne, mikor n�lad er�sebb var�zsl�knak sem k�nny�? - r�ncolta �ssze a szem�ld�k�t.

- Te is tudod, hogy nem vagyok �tlagos.

- �s a bar�taid?

- �ket ki akarom hagyni ebb�l. Nem akarom, hogy b�rmi bajuk legyen.

- �s gondolod, hogy nem fognak k�vetni t�ged a Rendbe, ha bel�psz?

- Le tudom �ket besz�li r�la. Vagy ne vedd fel �ket. Err�l m�g mindig te d�ntesz.

- Gondolod, hogy k�l�n t�bbre menn�nek?

- Arra c�lzol, hogy ha egy�tt vagyunk, az jobb?

- Nem, csak nem �rtem, hogy mi ez a hirtelen v�lt�s n�lad.

- Nem akarom ebbe beler�ngatni �ket �s k�sz. Felveszel vagy sem?

- Fel, de legjobb meggy�z�d�sem ellen�re. Minerva tajt�kozni fog.

Harry elmosolyodott az eml�kei hat�s�ra - Akkor?

Remus nagyot s�hajtva fel�llt, �s el�h�zta a nyak�ket, mint ahogy Sela-n�l is megtette.

Sela lassan kinyitotta a szem�t. Fogalma sem volt r�la, hogy milyen r�g�ta volt eszm�letlen. Felkelt �s elt�molygott a f�rd�ig. Ott kiadta �res gyomra tartalm�t, majd lezuhanyozott. Kir�zta a hideg, ha Arlynra �s az �llapot�ra gondolt. Fel�lt�z�tt �s kil�pett a folyos�ra. Meg kellett mozgatnia elg�mberedett tagjait, noha gyeng�nek �rezte mag�t. Nem tudta, hogy Holdt�lte elm�lt-e m�r, de ha igen, akkor v�r a k�vetkez� alkalomig. Felt�rte a f�rfi szob�j�t, majd le�lt az �gy�ra �s �gy v�rta, hogy bel�pjen.

Remus gyan�tlanul sietett a szob�ja fel�, de azonnal meg�rezte, hogy megbabr�lt�k a var�zslatait, ez�rt p�lc�j�t el�re tartva l�pett be a szob�ba, de r�gt�n leengedte azt �s fels�hajtott. Megviselt volt az �br�zata, noha p�r napja m�r elm�lt a Holdt�lte.

- Szia. Jobban vagy?

- Szia - v�laszolta gyeng�n - Lenne egy k�r�sem.

- Mondd csak - vette le zak�j�t �vatosan.

Lehunyta a szem�t - Azt akarom, hogy a k�vetkez� Holdt�ltekor velem egy szob�ba z�rd magad.

- Mi van? Mi a francr�l besz�lsz?! - n�zett r� d�bbenten a f�rfi.

- Azt akarom, hogy harapj meg. B�r nekem az is megfelel, ha sz�tmarcangolsz. Mindegy - n�zett ki az ablakon.

- Teljesen elment az eszed??!!

- Nem - n�zett vissza r� hideg tekintettel.

- Nem, Sela, ezt semmik�pp sem teszem meg!

- El�rem, hogy megtedd, elhiszed?

- Nem, Sela, ezt NEM! - n�zett r� hat�rozottan �s kicsit inger�lten.

- Rendben - mondta semleges hangsz�nnel �s fel�llt. M�g b�ven bevetheti Lupinon a ment�lis k�pess�g�t. A f�rfi sz� n�lk�l �s �rtetlen�l n�zte, ahogy az ajt� fel� indult.

- Mi�rt akarsz meghalni?

- Nem ismered az �letem. Nem ismersz engem - n�zett r�.

- T�nyleg nem. Ahogy te se engem.

Sela csak hitetlen�l elmosolyodott.

- Mit tudsz Martinr�l? – k�rdezte hirtelen.

A f�rfi szeme elkerekedett.

- Honnan ismered �t?

- R�gi ismer�s�m volt.

- Te… - akadt el egy pillanatra, de elvetette az �tletet, az nem lehet, hogy � legyen az… nem volt Jegy az alkarj�n.

- Igen?

- Nem lehetsz te… - r�zta meg a fej�t - Mi�rt k�rdezted Martint?

- Tudtam, hogy ismerted. Csak �rdekelt volna, hogy milyenek voltak az utols� napjai.

Remus �rtetlen�l n�zett a n�re. - Elfoglalt volt. Sosem ny�lt meg senkinek.

Sela csak b�lintott, majd az ajt� fel� fordult �s kinyitotta, majd ki is l�pett rajta �s halkan becsukta maga m�g�tt.

A f�rfi zavartan n�zett ut�na az �ll�t d�rzs�lve. Olyan m�s volt a n�. Nagyon m�s…

Arlyn cs�ndesen mer�lt el az �r�letben. Az �gy�n fek�dt meztelen�l a feh�r paplanok k�z�tt �s mutat�ujj�val a p�rna cs�csk�t kapirg�lta. N�ha tomp�n felny�g�tt, mikor egy-egy hang szinte felsikoltott a fej�ben, de alapb�l kezdte figyelmen k�v�l hagyni a jelenl�t�ket. Hozz�juk szokott, lassan az elm�je r�szeiv� v�ltak, �s ett�l boldogan visongtak a fej�ben kib�rhatatlan fejf�j�st okozva a n�nek. Tekintete kezdett �lettelenn� v�lni, de p�rszor felszikr�zott, mikor esz�be jutott Sela. Ilyenkor m�rhetetlen szomor�s�g fogta el. De ezek a pillanatok amilyen gyorsan j�ttek, olyan gyorsan el is t�ntek. Egy dalt�red�ket d�dolgatott a gyerekkor�b�l n�ha el-elakadva. Lassan magzati p�zba kuporodott az oldal�n fekve, �s �gy b�multa a p�rna cs�csk�t, mintha a vil�g leg�rdekesebb t�rgy�t figyeln�. Fej�ben id�nk�nt hirtelen villantak be k�pek az el�z� napi harcr�l, keveredve annak a borzalmas �jszak�nak a k�peivel a r�gm�ltb�l.

Sela m�r-m�r ott tartott, hogy feladja mag�t, vagy meghal. A szob�j�ban �llt �s saj�t s�padt k�nnyez� halv�ny t�k�rk�p�t n�zte az ablak�vegben. K�ts�gbeesetten szorongatta a k�vet. Nem b�rta volna elviselni, ha Arlynt is elvesz�ti. Azt m�r nem. M�r akarta, hogy Dave h�vja, neki akarta szegezni a k�rd�seit, �s v�laszokat akart r�juk. Azonnal.

A n� karj�n a Jegy hatalmas er�vel izzott fel, szinte felh�lyagosodott t�le a b�re. Sela felszisszent, de azonnal el�h�zta a p�lc�j�t �s Dave rajzol�dott ki el�tte. Nem �rdekelte, hogy arca m�g mindig nedves, hogy sov�ny, hogy borzalmasan n�z ki. V�laszokat akart. Gy�l�lk�dve n�zett a f�rfi z�ldes-sz�rk�s szemeibe.

- Sela… micsoda �r�m t�ged �jra l�tni… - vigyorgott �nel�g�lten, laza testtart�sban, egy k�nyelmes karossz�kben �lve.

- Mit m�velsz Arlynnal?! - bukott ki bel�le indulattal a k�rd�s.

Dave felnevetett. - Noh�t, milyen j�l �rtes�lt valaki…

- V�laszolj te f�reg! - szegezte r� a p�lc�j�t - Mindent megtettem, amit k�rt�l. Akkor mi�rt?!

- Tal�n, hogy sz�rakozzam? - pillantott unottan a k�rmeire - Hogy feszegessem kicsit a hat�rokat? - duruzsolta tov�bb, majd lassan fel�llt �s Sela fel� kezdett l�pkedni.

- Te beteg vagy! - sziszegte gy�l�lettel - Vigy�zz, hogy mit m�velsz. �n vagyok a F�nix Rendj�ben Dave. El�g k�zel �llok hozz�, hogy lebuktassam magam, �s magammal r�ntsalak t�ged is. Vagy lehet, hogy elkezdek a bels� �gyeidr�l sziv�rogtatni

- Ha ez megt�rt�nne… - sz�vta be sziszegve a leveg�t, tekintete pedig j�ghidegg� v�lt – Nos… ne akard megtudni, hogy milyen k�nz�sok al� vetem a kis bar�tn�det - l�pett oda hozz� egyik kez�t a n� cs�p�j�re cs�sztatva, majd a f�l�hez hajolt �s suttogva folytatta -… �s vele egy�tt te sem �szn�d meg. Hidd el, tudok rosszabb b�ntet�st a hal�ln�l is - hangj�b�l s�t�t fenyeget�s s�t�tt. Sela a f�rfi mellkas�ba f�rta a p�lc�j�t - Tudod, m�r nem �rdekel. Hagyod Arlynt meg�r�lni. Szerinted nekem nem mindegy minden? Meg�letted velem Martint, �s most el akarod t�lem venni Arlynt is. Dave, �n m�r szarok r�d, a rendszeredre, erre az eg�szre. Nem tudsz megijeszteni.

- Ki mondta, hogy hagyom �t meg�r�lni? - nyomta mellkas�t m�g jobban Sela p�lc�j�ba.

- Akkor ne csin�ld ezt vele, vagy meggy�lik velem a bajod Dave. �s nem �rdekelnek a fenyeget�z�seid, vil�gos? - tekintet�t a f�rfi�be f�rta.

- Sela, te fenyegetsz? - k�rdezte nyugodtan, egy kis f�lmosollyal a sz�j�n, de hangja hidegen koppant a szob�ban.

- Nem. Csak sz�lok, hogy ne f�raszd magad a megf�leml�t�semmel. Felesleges lenne.

- Sela… - cs�sztatta egyik kez�t a n� nyak�nak oldal�ra -… milyen sz�p kis k�… - m�l�zott el a z�ldes-k�ken dereng� �kszerre pillantva.

- Hagyd b�k�n! - fogta meg a k�vet.

- �h����. A gyenge pont? - villant meg a szeme.

- Ez egy k�, Dave.

- Val�ban? Csak ennyi lenne? Nekem nagyon ismer�snek t�nik… - m�l�zott el, mik�zben kez�vel k�zelebb h�zta a n�t a nyak�n�l fogva. �rint�se kezdett egyre forr�bb� v�lni, lassan �getni kezdte Sela b�r�t.

- Mit m�velsz?

- A testeden van a jelem, Sela, nem menek�lhetsz - suttogta, de hangja furcs�n visszhangoss� v�lt, mintha csak kett�v�lt volna, s a h�tt�rben maradt t�nus var�zsig�ket mormolt volna. Mikor Dave elengedte a nyak�t, a n� tark�j�n�l a haja t�v�ben egy furcsa jel jelent meg. - Most m�r el�rulhatsz… - h�z�dott egy g�nyos mosolyra a sz�ja.

- �lvezed igaz? Te a szenved�sen �l�sk�dsz. Mi a c�lod? Eluralod a vil�got, �s mindenkivel kegyetlenkedsz? Vagy valami nagyszab�s�bb? Sz�rnyeteg vagy Gahan.

- A terveim nem tartoznak r�d, Sela. M�r hozz�m tartozol. Mind hozz�m tartoztok. Ez egy �rd�gi k�r, amit azzal ind�tottatok el, hogy ide hoztatok engem, �s a dr�ga halott Martinodat - n�zett egyenesen a k�re, majd �jra a n� szemeibe.

- Ker�l, amibe ker�l Dave, de meg fogsz halni. Hib�zik a nagyszab�s� rendszered. Gy�l�l�nk. �s ez csak n�ni fog - hajolt hozz�, �s alig p�r centire a f�rfi ajkait�l suttogta el szavait.

- Nem hinn�m, hogy ez be fog k�vetkezni, de ringasd csak �lomba magadat… mint ahogy a kis bar�tn�d is azzal a helyes kis altat�dallal… - ford�tott h�tat neki, �s a sz�ke fel� indult.

- V�geztem veled - jelentette ki, majd nekik�sz�lt, hogy visszat�rjen a Rendhez.

- Azt majd �n d�nt�m el. Arlyn! - emelte meg a hangj�t, mire kiny�lt az egyik oldals� ajt� - L�pj be!

A n� szinte beesett az ajt�n egy hossz� fekete tal�rban, mintha csak bel�kt�k volna a szob�ba. F�jdalmasan felny�g�tt, ahogy karjaival tomp�totta az es�st. Feh�r combja hosszan villant ki a tal�r al�l, egy�rtelm�v� t�ve, hogy m�st nem is visel. Sela, azonnal odasietett a n�h�z �s arc�t a k�t kez�be vette – Arlyn… - mondta, de a hangja elcsuklott. A n� �ntudatlanul kapaszkodott a karjaiba, �s megpr�b�lt �ner�b�l fel�llni, k�cos tincsei a szem�be hulltak, amiben egyre ink�bb t�kr�z�d�tt az �r�let. M�g sosem j�rt ennyire m�lyen…

- Mit m�velt�l vele te szem�t?! - ki�ltott fel d�h�sen Sela Dave-re n�zve. A m�sik n� mintha csak most vette volna �szre, hogy m�s is van a teremben a kedves seg�t�k�sz n�n k�v�l, akinek valahonnan ismer�s volt az arca, de nem tudta hova tenni. Viszont az er�t �rezte… Dave erej�t. Felt�p�szkodott, valahonnan tudta a zsigereib�l, hogy �gy kellene tennie, �s megpr�b�lta kiszabad�tani mag�t Sela kezei k�z�l, hogy Dave-hez siethessen. �r�lett�l csillog� szemei csak �t l�tt�k pillanatnyilag, de Sela gyorsabb volt n�la. Dave el� sietett �s egy hatalmas pofont kevert le neki. Nem �rdekelt�k a k�vetkezm�nyek. B�ntani akarta, minden idegsz�l�val csak erre tudott koncentr�lni.

Dave csak annyival reag�lt erre, hogy arca jobbra fordult, azt�n megnyalta felrepedt als�ajk�t. El� se h�zta a p�lc�j�t, csak Sela-ra n�zett, aki ett�l m�tereket rep�lt h�tra, v�gigsz�nk�zva a padl�n, p�lc�ja pedig m�ris Dave kez�be rep�lt. - Ez oktalan dolog volt Sela… �pp azt terveztem, hogy esetleg vissza�ll�tom a bar�tn�d �llapot�t, de most komolyan gondolkod�ba ejtett�l… - m�l�zott el intrikusan, s kecsesen vissza�lt a karossz�k�be, mik�zben a szeme sark�b�l l�tta, hogy Arlyn mit sem t�r�dve Sela-val, reszket� tagokkal elindul fel�, de p�r l�p�s ut�n �sszerogyik �jra, csak hogy ut�na k�szva folytassa az �tj�t fel�je.

- Mi�rt minket v�lasztott�l a beteges j�t�kaidra? - k�rdezte a n�, miut�n nagyj�b�l �sszeszedte mag�t a f�ldr�l Arlynt figyelve, ahogy a f�rfi fel� k�szik.

- Mi�rt kel fel a Nap minden reggel? - k�rdezett vissza, s n�m�n figyelte, ahogy Arlyn v�gre oda�rt hozz�, �s a l�bsz�r�n�l a nadr�gj�ba kapaszkodott.

- K�rlek… k�… k�rlek! - ny�gte halv�nyk�k szemeivel pr�b�lva Dave arc�ra f�kusz�lni – K�rlek… k�ny�rg�m! - ny�gte f�jdalmasan, ahogy egy �jabb g�rcst�l �rezte �gy, mintha valaki ki akarn� t�pni az agy�t. Szemei bek�nnyeztek a f�jdalomt�l. Ujjai g�rcs�sen kapaszkodtak Dave l�b�ba, eg�sz teste l�that�an reszketett. Sela hitetlenkedve n�zte a jelenetet. �szre se vette, hogy k�nnyei meg�ll�thatatlanul csorogtak le az arc�n. Dave lassan el�var�zsolta Sela k�k gy�gyital�t. - Ez�rt k�ny�r�gsz?

A n� artikul�latlanul felny�g�tt, mikor felcsillant az utols� szikr�nyi �rtelem a tekintet�ben, s az �veg fel� ny�jtotta a kez�t. – Dave… k�rlek! NAGYON F�J!!! - sikoltotta k�ts�gbeesetten, k�nnyei hangtalanul potyogtak a f�rfi nadr�gj�ra, ahogy m�sik kez�vel �tkulcsolta Dave v�dlij�t.

- Nem, Arlyn, hallottalak m�r szebben is k�ny�r�gni.

- Mit akarsz t�lem? Mondd! - ny�gte homlok�t a f�rfi t�rd�nek d�ntve egy pillanatra.

- Semmi t�bbet, mint, amit eddig is ny�jtott�l Arlyn. Csak gy�zz meg, hogy mi�rt k�ne megmentem semmitmond� sz�nalmas kis �letedet.

- Nem tudom, Dave! K�rlek! K�rlek, ne hagyj meg�r�lni! K�ny�rg�m! K�rlek ne! Ne hagyd! - zokogta feln�zve a f�rfira, �lt�ben �t�lelte a derek�t.

- Mi hasznom lenne bel�le?

- Tudod, hogy a hatalmammal csak t�ged szolg�llak! Tudod, hogy… milyen befoly�som van a hal�lfal�k k�z�tt is… Tudod… ahhh… - ny�g�tt fel �jra f�jdalmasan egy �jabb g�rcst�l -, hogy el tudom fojtani… cs�r�j�ban a k�telyeket ir�ntad… megvan a k�pess�gem r�… meg van r�, hogy �gy n�zzenek r�d… mint egy istenre! - cs�sztatta fel kezeit a f�rfi mellkas�n m�g mindig k�ts�gbeesetten pillantva fel az arc�ra, ahogy a l�bai k�zt t�rdelt. Dave elmosolyodott. Sz� n�lk�l adta �t az �veget Arlynnak. A n� moh�n kapott ut�na, �s lev�ve a tetej�t azonnal a sz�j�hoz emelte az �veget. A k�k folyad�k nagy kortyokban t�nt el a sz�j�ban. Sela azonnal m�g�ugrott �s szel�den kezdte lenyomni az �veget Arlyn sz�j�t�l, miut�n a kell� adagot m�r elt�ntette a n�. Arlyn felny�g�tt �s az �veg ut�n kapott, de Sela kikapta a kezei k�z�l. Mikor ut�na akarta vetni mag�t, Dave ujjainak szel�d szor�t�s�t �rezte a karj�n.

- El�g lesz Arlyn - tette fel az asztalra Sela az �veget, majd mag�hoz vonta. Legal�bb miatta nem kell m�r agg�dnia. Egyel�re. De a n� kibontakozott az �lel�s�b�l, �s visszat�rdelt Dave el� - K�sz�n�m! K�sz�n�m! - hajtogatta kezeivel h�l�san simogatva a mellkas�t. A f�rfi nem felelt, csak f�loldalasan mosolygott, majd Arlyn fej�re tette a kez�t, mintha csak egy oktalan gyerekkel lenne dolga. A n� felb�torodva fel�llt, �s egy h�l�s cs�kot nyomott a f�rfi sz�j�ra m�g mindig ezt az egy sz�t ism�telgetve.

Sela azt hitte, hogy ott lesz rosszul. Fel�llt �s megv�rta, am�g Dave elszakad Arlynt�l, majd a f�rfire n�zett - K�rem a p�lc�m.

Arlyn nem igaz�n tudott Sela-ra figyelni, csak azt a kellemes h�s�t� �rz�st �rezte, ami forrong� agy�t kezdte j�t�konyan el�nteni. Szinte fell�legzett, �s majdhogy nem mag�n k�v�l hagyta, hogy Dave f�loldalasan az �l�be h�zza.

- Menj csak, Sela. Rem�lem, nem kell csal�dnom benned… - vigyorodott el v�gigsim�tva Arlyn combj�n - Add �t az �dv�zletem a kis v�rfarkas bar�todnak, annak a Lupinnak… - dobta Sela fel� a p�lc�j�t. Az utols� mondatra �rezte, hogy Arlyn teste megmerevedik az �l�ben, de a n� nem kock�ztatta meg, hogy Sela-ra n�zzen. Hogy l�ssa a tekintet�ben az undort a v�rfarkas eml�t�s�re, illetve, hogy � l�ssa Sela len�z� tekintet�t, ami�rt ilyen szinten megal�zkodott Dave el�tt. � ezt nem �rtheti, nem �lte �t. Sose fogja.

- Undor�t� vagy - jegyezte meg Sela Arlynnak, majd elt�nt.

A n� lehajtotta a fej�t, �s �tkarolta Dave nyak�t, aki mosolyogva hagyta ezt.

- Mit is �g�rt�l nekem az elm�d�rt cser�be? - k�rdezte a f�rfi.

- Hogy minden er�mmel t�ged szolg�llak… - suttogta m�g mindig lehajtott fejjel.

- Err�l van sz�. Ezt ne felejtsd el, mert b�rmikor megvonhatom t�led �jra a gy�gyszered. �s nem fogom m�g egyszer visszaadni.

- �rtettem… - borzongott meg - A tied vagyok.

- Nagyon helyes… - rakta fel az asztalra �s ellenkez�st nem t�rve, kezdte bontani a n� ruh�j�t. Arlyn engedelmesen m�solta le a f�rfi mozdulatait �s kezdte kih�zni az ingj�t a nadr�gj�b�l. Dave er�nek erej�vel t�pte le a ruh�t a n�r�l, �s moh�n seg�tette le mag�r�l is a kelletlen darabokat. Arlyn volt az els� sz�m� szeret�je. Sz�tpakolta a combjait amennyire lehets�ges �s durv�n m�lyre v�gva mag�t hatolt a n�be, aki felord�tott az �rz�st�l, de engedelmesen t�rte a f�rfi ostrom�t. A h�t�t simogatva ny�g�tt alatta, s �rezte, hogy m�r nem csak a f�jdalomt�l. Dave-et hajtotta, ahogy a n� ny�g�tt alatta, ahogy �rezte, hogy f�jdalmat okoz neki, ahogy karmolta a v�ll�t, harapta a nyak�t, egyszer�em az eg�sz l�nye. Gyors�tott ostrom�nak mozdulatain. Arlyn �tkulcsolta a derek�t hossz� l�baival, amiken m�r ott vir�tottak Dave ujjainak nyomai.  Megfesz�tette a fels�test�t, hogy felk�n�lja a melleit. M�r � is �lvezte az aktust. �rezte, hogy Dave egyre k�nnyebben mozog benne. A f�rfi engedelmesen le is csapott a felk�n�lt ter�letre, harapva �s szopogatva a b�rt, mik�zben egyre m�lyebbeket d�f�tt. A n� k�jesen �s egyre hangosabban sikoltozott alatta, a tark�j�t karmol�szva. Dave eszm�letlen temp�t dikt�lt. �rezte, hogy k�zel a c�l, �s m�r nem tudott m�sra koncentr�lni csak a kiel�g�l�sre. Nagyot r�ndult a teste, mikor Arlynba �lvezett. Arlynnak ugyan egy kicsit r� kellett seg�tenie saj�t ujjaival, de p�r pillanat m�lva nagyot ny�gve � is k�vette a f�rfit, megfesz�l� cs�p�vel. Dave fej�t a n� mellkas�nak t�masztotta, �gy zih�lt bele a leveg�be, mik�zben kics�szott bel�le. Arlyn gyeng�den �s cs�ndben cir�gatta Dave nyak�t �s tark�j�t az izzadt hajba t�rva. A f�rfi m�g egyszer v�gignyalt Arlyn s�s b�r�n, majd kibontakozott az �lel� karokb�l. Szerette csak �gy otthagyni a n�t. Szerette a porig rombolni az �nbecs�l�s�t.

Arlyn nagyot s�hajtott �sszez�rva l�bait, meztelen�l fek�dve az asztalon. M�g kapkodva vette a leveg�t, a plafont n�zve. Fej�ben az elm�lt p�r �ra esem�nyei rajzottak. Lehunyta a szemeit, �s megadta Dave-nek azt, amit l�tni akart: k�t k�nnycsepp folyt v�gig a hal�nt�k�n, hogy a haj�ban t�njenek el.

- F�j? - k�rdezte Dave. Hangj�ban mintha valami perverz �lvezet csengett volna

- Igen… - suttogta.

- �s mi f�j ennyire?

- Az… hogy… �lveztem… - szor�totta �ssze jobban a szemeit, majd Dave-re n�zett. A f�rfi csak sz�lesen elvigyorodott, de ez teljes m�rt�kben mag�nak sz�lt. S�t�tt bel�le az egoizmus, ahogy lassan megfordult �s kil�pett a helys�gb�l. Arlyn gyorsan let�r�lte a k�nnyeit �s szipogott egyet. Teste sajgott, ugyanakkor felszabadult. Az elm�je v�gre kezdett tisztulni.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s