|
Capri - Feelings 3.
Capricornus 2007.08.26. 23:54
Kiegészítés a "Deeper Into Darkness" című történethez
Sela meredten bámult ki a szobája ablakán. Tekintetében tükröződött az üresség. De ez másfajta érzéketlenség volt. Nem az, amit akkor ölt magára, ha gyilkol, ez nem a védekezést szolgálja. Ezt érzi.
Nehezen, de lassan túltette magát Martin halálán. Elfogadta és átsiklott felette, de nem dolgozta fel. Mindig ezt csinálta. Félredobta a történteket, azt várva, hogy mikor roppan össze a súlyuk alatt. De Martinról nem tudott csak úgy lemondani. Nem volt nap, mikor ne gondolt volna rá, vagy ne szakított volna időt az emlékezésre. Mint most is. A külső szemlélő számára a nő csak kibámult az ablakon, pedig az agyában élénkszínű emlékek űzték egymást. Sorra peregtek le előtte az események. Mikor először találkoztak, mikor megmentette az életét Voldemorttól, mikor gyengének nevezte, mikor játszottak egymással, mikor elfajult a beszélgetésük abban a szobában és mikor az övé lett a vízesésnél… Sela arcára kiült a fájdalom és lehunyt szemeiből kifolyt az első könnycsepp. A Szenteste emléke elsöprő erővel hatott rá és felzokogott.
- Átkozott vagy, amiért ezt tetted velem! - ordított fel, miközben hevesen a nyakához kapott, ahol egy ezüstláncon viselte magát Martint. Letépte a nyakából és a falhoz vágta. A kő nagyot koppanva ért földet. A nő csak nézte. A kis kő csendben, szinte dacosan világított kékes fényében. Sela farkasszemet nézett vele, szinte érezte, ahogy a túl jól ismert zöld szempár a tekintetébe fúródik. Végül félrenézett, lendületesen az ajtó felé indult és bevágta azt maga mögött. Mélyet lélegzett, majd elindult a folyosón. Annyiszor határozta el, hogy nem csinálja ezt tovább, hogy megszabadul a kőtől, Martintól, az emlékeitől, hogy ha eléri a vég, ugyanolyan értéktelen, érzéketlen kis senkiként haljon meg, mint a társai. De sosem volt képes megtenni, mindig visszalépett, mindig megmentette a követ, az emlékeit, az érzéseit. Sosem lesz képes szabadulni.
By: Capricornus
Fonyód, 2007.08.23.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó